Fotó: Biró István
2007. november 02., 00:002007. november 02., 00:00
A kéttornyos bazilika fõhajójának hossza 70 méter, mellette futnak a mellékhajók, felettük a galériákkal. Ezekben rendezték be a Szent László Keresztény Múzeumot és a Barokk Képtárat. Az oltárképek jobbára 1778– 1780 között készültek, Gölsz Jakab restaurálta õket 1832-ben. A Mária mennybemenetelét ábrázoló fõoltárképet is Vincenz Fischer festette 1779-ben, akárcsak a kereszthajók képeit. Kétoldalt a színes üvegablakokon Szent Erzsébet és Szent László látható. A székesegyházban a legnagyobb mûvészi értéket az 1780 körül készült kupolafreskó képviseli. Johann Schöpf alkotása Krisztus mennyei diadalát állítja elénk. A bazilika orgonája Mária Terézia ajándéka 1780-ból. A szentélytõl balra esik a Jézus Szíve-kápolna, jobbra a sekrestye folyosójára, a mellékkijárathoz jutunk. Ennek falán a várból kiásott püspöki síremlékek találhatók. Scolari Andrásnak (1426) és Thurzó Zsigmondnak (1512) a nevét sikerült azonosítani. A bazilika fõbejárata elõtt 1923-tól látható Szent László bronzszobra. Tóth István (Tóth Árpád költõ édesapja) alkotását eredetileg 1893-ban a város fõterén állították fel. A Szent László Keresztény Múzeumban õrzik a híres Szent László-herma másolatát, amelynek a 15. században készült eredetije Gyõrben található. Az ereklyetartót a májusi Varadinum-rendezvénysorozat nagymiséjén körmenetben hordozzák körül.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.