Megtalálták Szent János holttestét?

Adományok lehettek az egyházi relikviák?

A monostor a Szveti Ivan-szigeten található, Szozopol közelében. Az ereklyetartó görög nyelvű felirata június 24-ére utal – ez Keresztelő Szent János születésének feltételezett dátuma. Mindazonáltal rejtély, hogyan kerültek a relikviák a bolgár monostorba. Bozsidar Dimitrov tárca nélküli bolgár miniszternek, a Nemzeti Történeti Múzeum korábbi igazgatójának feltételezése szerint valamely konstantinápolyi keresztény templom adománya lehetett azokban az időkben, amikor Bulgária a bizánci birodalom része volt. Más szakértők kételyüket fejezik ki, mondván, el kell végezni a relikviák radiokarbonos kormeghatározását, mielőtt a csontokat Keresztelő Szent János földi maradványaiként azonosítanák.

További elemzésekre vár a Vatikán

Fabrizio Biscotti, a vatikáni régészeti pontifikátusi bizottság vezetője is óvatosságra int. Mint kifejtette, a bizottság mindaddig vár a véleménynyilvánítással, míg a további elemzéseket, beleértve az antropológiai vizsgálatokat, el nem végzik. Hozzátette, hogy az egyház álláspontja szerint Keresztelő Szent János földi maradványai „szétszóródtak” a világban, így kevés a valószínűsége, hogy egy helyen őrizték volna ezeket.
Keresztelő János (Kr. u. I. század eleje) Lukács evangéliuma szerint anyai ágon Jézus rokona volt. Hat hónappal Jézus előtt született, apja Zakariás zsidó főpap volt, anyja Szent Erzsébet.

Aszketikus életet élt, célja a Messiás eljövetelének előkészítése volt. A pusztában prédikált, számos követője volt, tanítványokat gyűjtött maga köré, ő keresztelte meg Jézust is. Heródes Antipász fogatta el és fejeztette le, mert elítélte az uralkodó házasságtörését és vérfertőző kapcsolatát Heródiással. Josephus Flavius szerint Heródes felkelés kitörésétől tartott, János fellépése ugyanis népmozgalmat idézett elő. Tanítványai a hagyomány szerint Szamáriában temették el.