Megnyitották az irgalmasság szent évét

Hangsúlyozta, hogy ugyanennyire „egyszerű, mégis erős” volt annak a legelső szent kapunak a megnyitása, amelyet november végén a Közép-afrikai Köztársaság fővárosában, Banguiban nyitott meg.

Az egyházfő úgy fogalmazott: a szent kapun való átlépés segít „felfedezni az Úr irgalmasságának mélységét, amely mindenkit befogad, és mindenkit személyesen megszólít”. A szent kapun való átlépéssel az isteni szeretet részévé válunk, „hagyjunk el minden félelmet”, mondta. Szorgalmazta, hogy az emberek is hasonlóképpen cselekedjenek, ítélkezés helyett a másik iránti irgalmasságot helyezzék a legelső helyre. Hozzátette: „ez olyan év lesz, amelyben az irgalmasság tudatában kell érettebbé válni”.

Emlékeztetett, hogy ötven éve, 1965. december 8-án zárult le a II. Vatikáni Zsinat, amely az egyház kapuit „kitárta a világ felé”. A zsinat „igazi találkozás volt az egyház és korunk emberei között” – jelentette ki a pápa. Kifejtette, a fél évszázaddal ezelőtt véget ért zsinat segítségével az egyház kilépett korábbi bezártságából, hogy minden emberrel ott találkozzon, ahol él: városában, otthonában, munkahelyén. Évtizedek elteltével „ezt a missziót folytassuk ugyanolyan erővel és lelkesedéssel. A szent év késztet bennünket erre a nyitásra”, fogalmazott.

Kínaiul és arabul imádkoztak

A Szent Péter téren időnként szemerkélő esőben bemutatott olasz nyelvű szentmisén kínaiul imádkoztak az egyház irgalmasságáért, arabul azért, hogy a világ vezetőit az igazság és béke vezérelje, franciául a bűnösök és erőszakos emberek lelkiismeretéért, és ima hangzott el szuahéli és maláj nyelven is. A pápa a homília után a Szent Péter-bazilika előcsarnokába ment, ahol kézzel kitárta a bazilika szent kapuját. A szertartásnak ezen a részén jelen volt XVI. Benedek nyugalmazott pápa is, akivel megölelték egymást.

Ferenc pápa után XVI. Benedek lépett át a szent kapun, majd a bíborosok, püspökök, papok, szerzetesek és szerzetesnők, világiak követték. A menet a Szent Péter-bazilika főoltáráig, Szent Péter apostol sírjáig haladt, ahol véget ért a szent évet megnyitó mise. A hívők sorban álltak a szent kapunál, amely a szent év jövő november 20-ai végéig nyitva tart.

A római rendőrség és a Vatikán adatai szerint a Szent Péter téren mintegy ötvenezren, a vártnál kevesebben voltak. A zarándokok már kora reggeltől sorban álltak a térre való bejutáshoz, de sokakat az esetleges terrorista merényletektől való félelem eltántorított a részvételtől. A következő szent kaput Ferenc pápa vasárnap nyitja meg a római Lateráni Szent János-bazilikában, ezzel egy időben a világ egyházmegyéiben lévő többi szent kapu is megnyílik.

Csíksomlyón is megnyílik a kapu

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyében vasárnap Csíksomlyón nyitják meg az irgalmasság kapuját. A déli fél egykor kezdődő ünnepi liturgiában Jakubinyi György érsek nyitja meg a szent évet, illetve a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali ajtaját, mint az irgalmasság kapuját. Az ünnepi szentmise a kegytemplom előtti téren kezdődik a kapu megnyitásával, ezért kérik a zarándokokat, hogy itt gyülekezzenek. A 2016. november 20-án, Krisztus király ünnepén záruló jubileumi év mottója: „Irgalmasok, mint az Atya”.

Urbán Erik ferences szerzetes, a kegytemplom igazgatója emlékeztetett, hogy Ferenc pápa az idei nagyböjtben jelentette be, hogy rendkívüli szent évet nyit, az irgalmasság évét. Rámutatott, a szentatya nyilatkozataiból is látható: szükségét érzi, hogy az emberek újra felismerjék Isten irgalmasságát. Újdonság, hogy a pápa kérésére a részegyházmegyékben is megnyitják az irgalmasság évét, illetve kapuját, hiszen szent kaput mindeddig csak Rómában nyitottak, amelynek kifalazása és megnyitása jelentős egyházi esemény.

Jakubinyi György érsek döntött úgy, hogy a főegyházmegyében Csíksomlyón nyitják meg az irgalmasság kapuját. Urbán Erik elmondása szerint az érsek úgy érvelt, hogy az egyházmegyének egyik legismertebb és leglátogatottabb temploma a csíksomlyói kegytemplom, ezért esett erre a választása. A ferences szerzetes kifejtette: a kapu szimbolikus, a hangsúly a lelkületen van.

„Attól még nem leszünk többek, hogy átmegyünk a kapun, de segít ráhangolódni az üzenetre. Úgy fogalmaznám meg, hogy a szabadság fogalmát is ismerjük, de az embereknek szükségük van annak ábrázolására, a Szabadság-szobor megmintázására. Vagy karácsonykor a betlehemek felállítására” – fogalmazott Urbán Erik.

Az irgalmasság évének további programjairól elmondta: a betervezett búcsúk mellett advent péntekjein a szent év alkalmából rendkívüli gyóntatási idő lesz a kegyhelyen, délután két órától hatig várják mindazokat, akik az ünnep előtt gyónásukat el akarják végezni.