A Szent Márton-év üzenete, hogy gazdag szellemi örökségünk nemcsak kulturális érték, hanem erkölcsi tanítás is – mutatott rá Áder János magyar köztársasági elnök szerdán Pannonhalmán, a Szent Márton-év megnyitóján.
2015. november 14., 16:252015. november 14., 16:25
A hagyomány nemcsak a múlthoz köt, hanem a jövőben is megtart – idézte a köztársasági elnök beszédét az MTI. Áder János kifejtette, Szent Márton életpéldája 1700 évvel a születése után arra tanít, hogy egy több mint ezeréves kultúra ma is élő alkotóerő.
„Meg kell mutatnunk, hogy van bennünk figyelem és megértés a körülöttünk élők gondjai iránt, hogy az alázat nem divatjamúlt tulajdonság, és hogy az emberi munkának ma is célja, értelme és becsülete van” – fogalmazott a köztársasági elnök. Felidézte: több mint ezer éve Géza fejedelem azért alapította és azért szentelte Szent Mártonnak a pannonhalmi apátságot, mert „tudta, hogy nemcsak a térképen kell megtalálnunk a helyünket”. Tudta, hogy a formálódó Európa a királyok patrónusát, a keresztény uralkodói erények őrzőjét tiszteli Szent Mártonban.
„Szent Márton ma is itt van a pannonhalmi főapátság több mint ezer évre visszatekintő jelen idejében, az ősi falakban és a megőrzött szellemiségben. Az imádkozásban éppúgy, mint a mindennapi munkában. És ott van mintegy félszáz magyar település nevében, határon innen és túl” – mondta az államfő.
Hozzátette: Szent Márton „velünk van akkor is, amikor a hagyomány szerint áldást kérünk a föld ajándékaira, a megtermelt javakra”. És ott lesz a Szent Márton-év minden eseményében: „amikor a hagyomány megelevenedik, amikor a beszélgetések az összetartozásunkról szólnak, amikor a művészet megérint minket, amikor közösen emlékezünk, és amikor áldást kérünk a magyarok jövőjére” – fogalmazott Áder János.
Erdő Péter szentbeszédében kiemelte: Szent Márton püspöki küldetése során egyszerre volt „újszerű, személyes és nagyszabású”. Látogatta a falvakat, megismerte a szegény telepesek és a nagybirtokon élő rabszolgák nyomorúságát. „Márton nagy koncepciója – ha tetszik, püspöki stratégiája – a vidék evangelizálása volt” – mondta a bíboros.
Kitért arra is, hogy a 4. században Nyugaton még nem szilárdult meg a plébániarendszer, a kereszténység még többnyire városi vallás volt, a falusiak pedig még a hagyományos pogány kultuszokat követték, vagy ha keresztények voltak is, igen keveset tudtak a hitről. Ekkor ismerte fel Márton, milyen nagy szükség van a falvak lelkipásztori gondozására.
De felismerte azt is, hogy ehhez vidékre is papokat, méghozzá jól képzett papokat kell küldeni. Ezért hozta létre egész Galliában elsőként azt a központot, ahol a klerikusokat az egyházmegyei szolgálatra kiképezték. Szent Márton püspöki tevékenysége „alkotó és küzdelmes volt”. Harcolt a keresztény köntösben is megjelenő babonaság, a szegénység, a nyomorúság és mindenfajta gonoszság ellen. Katonás, bátor és egyszerű életet élt, ami távol állt püspöktársai előkelő életmódjától. Ezért is zárták szívükbe az emberek, tette hozzá a bíboros.
A szentmisén a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagja, szerzetes elöljárók és a bencés közösség tagjai koncelebráltak. A liturgia keretében mutatták be Orbán György Missa Sancti Martini című művét. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Szent Márton születésének 1700. évfordulója alkalmából hirdette meg a Szent Márton-emlékévet.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.
szóljon hozzá!