Keressük és kövessük Õt!

Jézus panasza így szól: „Ti Mesternek hívtok – és nem kérdeztek engem... / Útnak neveztek – és nem jártok rajtam... / Világosságnak hívtok – és nem néztek reám... / Életnek neveztek – és nem kerestek engem...”
Minő furcsa ellentmondása életünknek és magatartásunknak, hogy miközben Istent Mindennek tartjuk, mégis hajlamosak vagyunk őt semmibe venni. A mindenkori gyarló ember nemhogy keresné és követné Õt, de épp ellenkezőleg, még keresztre is feszíti Isten egyszülött Fiát, megölné magát az életadó Istent.
Jézus kálváriaútján végighaladva, érettünk hozott áldozatáért hálákat adva és lelkiismeret-ébresztő „panaszait” megszívlelve – tartsunk önvizsgálatot és bűnbánatot. Kérdéseinkkel forduljunk a Mesterhez, aki életre szóló tanítását életével és halálával pecsételte meg. Járjunk az Õ útján és az Õ feltámadott életének világosságában. Bűnös világunk kietlenségében és halálos nyomorúságainkban olyanképpen keressük Õt, miként a tikkadt szomjazó az Élet vizének forrását.
Testvéreink! Református és magyar testvéreink – itt, a Királyhágómelléken! Most, amikor a múlt sötét árnyai vetülnek nemzetünkre, és a közös jövendőnk iránti kétségek kínoznak bennünket – a hit öntudatával és a húsvét reménységével kell választ adnunk a jelen kihívásaira. Akarunk-e élni, boldogulni, útra találni és világosságban járni? Hogyha igen, akkor örök virág- és húsvétvasárnapban várjuk, hívjuk, keressük és kövessük Õt: az Élet Fejedelmét és a Dicsőség Királyát! Tőkés László királyhágómelléki református püspök