Gyulafehérvárról erősítene a Babeº–Bolyai

A tanácskozás célja, hogy mindkét fél ismertesse az integrációval kapcsolatos álláspontját. „A kérdés nagyon régóta terítéken van, de az érsek úr sokáig hallani sem akart róla – mondta el kérdésünkre Potyó Ferenc általános érseki helynök. – Óriási terhet jelent a teológia fenntartása, és ezért a többi egyház már megtette ezt a lépést. Ugyanakkor az sem mellékes szempont, hogy a papjaink államilag elismert oklevelet kapnának, és nem kényszerülnének abba a megalázó helyzetbe, hogy egy hittanárképzőt végzett fiatallal szemben hátrányos megkülönböztetésben részesüljenek a hitoktatás terén.” Potyó Ferenc elmondta, a helyzetről Zenon
Grocholewski vatikáni bíboros, a Szentszék Nevelési Kongregációjának prefektusa is tájékoztatást kapott, amikor néhány hete Romániába látogatott.
Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szintén a nehéz pénzügyi helyzetet említi elsőként. „Nincs szó a függetlenség feladásáról, anyagi szempontokról van szó – foglalta össze a helyzetet a főpásztor. – Ha a híveink nem tudják fenntartani a papképzést, akkor tartsa fenn az állam, mert azokat a javainkat, amelyekből valaha fenntartottuk a teológiát, elvették, és nem adták vissza.”
Az érsek hangsúlyozta: a görög katolikusok már 15 éve a BBTE keretein belül képezik papjaikat, ugyanakkor hozzátette, a mai találkozó az első ilyen jellegű megbeszélés az egyetem vezetőivel, és „talán jövőre lesz belőle valami”. Kiemelte, jelenleg valamennyi romániai egyház valamilyen állami egyetem keretén belül képezi papjait, kivételt ez alól csak a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, illetve a gyulafehérvári és a Iaºi-i katolikus teológia képez.
A teológia fenntartása Potyó Ferenc elmondása szerint évente mintegy hétmilliárd régi lejbe kerül. Mivel jelenleg magánegyetemként működik, a költségvetést saját forrásokból kell fedeznie az egyháznak. A gyulafehérvári főegyházmegye pénzügyi kamarájának honlapján részletes tájékoztatás található a költségvetést illetően. A hívek 2006-ban fejenként 38 ezer régi lejjel járulnak hozzá a központi büdzséhez, ennek egy részét főegyházmegyei kiadásokra, más részét az iskolák, illetve a teológia fenntartására, más részét pedig a szórvány támogatására költik. Eszerint a főegyházmegye költségvetésében 3,8 milliárd lej szerepel teológiával kapcsolatos kiadások fedezésére, ezt a többi három – nagyváradi, temesvári és szatmári – egyházmegyének kellene kiegészítenie.
Az elképzelés szerint az integráció után a papnevelde megőrizné függetlenségét, viszont a jelenlegihez képest „stabilabb” tanári gárdát kellene biztosítania. Igaz ugyan, hogy a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola a pápai Lateráni Egyetemhez affiliált, de egyelőre csak bacchalaureátusi oklevelet adhat, licenciátust nem, így azok a fiatal papok, akik mélyebb teológiai ismereteket szeretnének elsajátítani, csak külföldi tanulmányút részeként szerezhetik azt meg.
Ovidiu Pecican, a BBTE szóvivője lapunknak megerősítette a tárgyalások tényét, és úgy vélte, ezek szombaton nagy vonalakban be is fejeződnek. Az egyetem vezetése ugyanis mindkét fél hajlandóságával számol. „Az egyetemünk nemcsak a multikulturális, hanem többfelekezetű jellegét is fejleszteni kívánja, és – ha jól értettem – a gyulafehérvári érsekség is kifejezte már óhaját, hogy a teológiai egyetemet a mi egyetemünkbe integrálja” – magyarázta a szóvivő. Pecican szerint a BBTE keretet, rangot és többfelekezetű kontextust biztosíthatna a gyulafehérvári teológiai oktatásnak. Nyerne is a beolvasztásból, hiszen a gyulafehérvári teológia magával hozná a rangját, a hagyományait. A szóvivő nem kommentálta azt a megjegyzésünket, hogy a magyar oktatás tekintetében meglehetősen kritikusan megítélt BBTE imázsnyereséggel is számolhat. Hozzátette azonban, hogy egy ilyen lépést nem a pillanatnyi konjunktúra, hanem a hosszú távú tervek határoznak meg.
Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke veszélyesnek, az egyházi oktatás számára hátrányosnak, következésképpen nagyon alaposan meggondolandónak ítélte meg a gyulafehérvári római katolikus teológiának a Babeº–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE) való beolvadási elképzelését. A BBTE magyar oktatási vonalának a függetlenedéséért küzdő szervezet elnöke még csak nem is az egyetemen belüli, jelenleg cseppet sem kedvező állapotokat hozta fel érvként. Kijelentette, általában nem célszerű független intézmények önállóságát feladni, egy egyházi intézménynek pedig még inkább meg kell fontolnia, hogy betagolódik-e egy civil oktatási intézménybe. Bodó úgy vélte, ha kizárólag pénzügyi szempontok szólnának a betagolódás mellett, akkor inkább arról kellene gondolkodni, miként lehet állami forrásokat biztosítani az egyház kötelékében működő teológia számára. A politológus tanár hozzátette, mindez személyes véleménye, a BKB ugyanis eddig nem találkozott hasonló helyzettel, ezért nem is alakította még ki erről az álláspontját. Gazda Árpád, Lukács János