Globális kormányzást sürget a szentatya

Csak egy ilyen testület lehet képes a válság leküzdésére, a leszerelés elősegítésére, a béke és a biztonság szavatolására, a környezetvédelem ügyének előmozdítására és a migráció leküzdésére – áll XVI. Benedek harmadik, 141 oldalas enciklikájában. A javaslat szerint ez a globális hatóság a jognak lenne alárendelve, és a szubszidiaritás, valamint a szolidaritás elvei köteleznék.

A szándékosan a G8-országcsoport szerdán megkezdődött olaszországi találkozója elé időzített enciklika súlypontja a globalizáció témája mellett a fejlődés, a szolidaritás, valamint a szegénység elleni harc. XVI. Benedek rámutat: a világméretű válság és a globalizáció lehetőséget nyújt arra, hogy a világ igazságosabb, szolidáris legyen. Ehhez, mint írta, „a gazdaság civilizálására” van szükség, különösen most, a pénzügyi és gazdasági válság körülményei között. Ezen, mint kifejtette, azt érti, hogy a nyereségorientált vállalatok mellett legyen helyük a szociális célokért küzdő vállalkozásoknak is; a piaci logikán kívül érvényesüljön a szolidaritás is a polgárok egymás közötti kapcsolataiban.

A gazdasági és pénzügyi válság súlyos torzulásokat és visszásságokat fedett föl; strukturális változtatásokra van szükség ezekkel szemben – hangsúlyozta. Ha a profit a közjóra való tekintet nélküli kizárólagos, végső céllá válik, az azzal a veszéllyel jár, hogy a gazdagság elpusztul, és nyomor keletkezik. „Mindenkinek jut hely ezen a Földön; az emberiség teljes családjának meg kell találnia rajta a szükséges erőforrásokat” – írta az egyházfő, az ipari államok és a fejlődő országok közötti nagyobb szolidaritást sürgetve.

Miután az egyes államok önállóan nem képesek sem a válság leküzdésére, sem a globalizáció folyamatának szociális alapú alakítására, szükség van az ENSZ reformja mellett a nemzetközi gazdasági és pénzügyi rendszer egységes alakítására. Új, erkölcsi alapokon nyugvó pénzügyi rend kell – fejtette ki.

XVI. Benedek szót emelt a vallásnak a nyilvánosságból való kizárása ellen is. Megállapítása szerint ezzel elszegényedik a közélet, és a politika „elviselhetetlen és agresszív” arcot ölt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a vallásszabadság nem jelenti, hogy minden vallás egyenlő. Minden vallás meg kell, hogy feleljen „a szeretet és az igazság” követelményének; a kereszténység magában hordozza ezeket a kritériumokat –szögezte le.