2012. szeptember 28., 09:502012. szeptember 28., 09:50
Hozzáfűzte: az elmúlt télen a hó fogságába került délkelet-romániai övezetekben, Buzău megyében segítettek a rászorultaknak az Erdély Mentőcsoport révén.
A Gondviselés Segélyszervezet 2007 novemberében alakult, az unitárius egyházi alapokon nyugvó, felekezeti korlátok nélkül működő szervezet működési területe elsősorban Erdély és Magyarország. Jellegéből adódóan különböző területeken próbál segíteni a rászorult személyeknek és közösségeknek. „Bár unitárius egyházi hátérrel működik, célirányos segélyezési tevékenységeinket nem szűkítjük az unitárius felekezetű személyekre. Főleg természeti csapások nyomán a felekezeti hovatartozást – és esetenként a nemzeti határokat is – messze meghaladó tevékenységet folytatunk” – magyarázta Szabó László. Hozzáfűzte: beszédes példák erre a 2005-ös Nyikó menti özönvizet, majd az öt évvel későbbi északkelet-magyarországi árvizeket követő segélyezési akciók.
Az utóbbi, a 2010-es árvízi segélyezési akció közvetlen előzményévé vált az Erdély Mentőcsoport megalapításának. „Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert addig a Gondviselés Segélyszervezet a saját, viszonylag szűkös lehetőségéhez mérten fejtette ki a természeti csapások áldozatait segítő tevékenységét. Azóta sokkal szélesebb körű, felekezet- és szervezetközi együttműködést sikerült kialakítani, amelynek keretében létrejött az Erdély Mentőcsoport. A 2011-ben útjára indított mentőcsoport Erdélyben hiánypótló, hiszen a katasztrófavédelmi hatóság civil társadalmi alapú kiegészítéseként természeti csapások esetén nem működnek számottevő mentőcsoportok. Az Erdély Mentőcsoport egyik kezdeményezője és eddigi működtetésének motorja a Gondviselés Segélyszervezet” – mutatott rá Szabó László.
A természeti csapásokra való felkészülési, megelőzési, mentési és segélyezési programok mellett a szervezet másik fő szakterülete a szegénységi küszöb alatt élők segélyezése. „Elsősorban azokról az emberekről van szó, akiket a helyi egyházközségek vezetőivel közösen azonosítunk, és akiknek a szó szoros értelmében nem telik a napi betevő falatra vagy más alapvető életfeltételeik biztosítására” – avatott be a részletekbe Szabó László.
Emellett különböző családsegítő programokat is működtet a Gondviselés Segélyszervezet: a kismamaklubtól kezdve a babamasszázson keresztül más oktató-nevelő programokig. Ezekre a tevékenységekre elsősorban Székelykeresztúron kerül sor, a szervezet ugyanis ott kiválóan működő fiókkal rendelkezik. Szintén a székelyföldi kisvárosban működtetik a fogyatékkal élőket segítő programjukat is, itt heti két alkalommal mintegy tíz székelykeresztúri és környékbeli sérült fiatalnak szerveznek foglalkozásokat.
A segélyszervezet ugyanakkor az idősek közösségi tevékenységét is támogatja, elsősorban az egyházközségek szervezésében. „A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását is programszerűen kezdeményezzük és támogatjuk. Sajnos kevés helyen sikerült ilyen programot beindítani. A sikeres próbálkozások közül mindenképp kiemelkedik a fiatfalvi unitárius egyházközség, amelynek keretében főleg cigány gyermekeknek szervezünk rendszeresen felzárkóztató foglalkozásokat. Hála Istennek ennek eredménye is van: míg korábban a cigány gyermekek közül szinte senki nem járt középiskolába, most már ketten is folytatják tanulmányaikat a székelykeresztúri gimnáziuban” – számolt be a roma fiatalok feltartóztatását célzó programjaikról Szabó. Ezenkívül többféle rendezvényt és szakmai képzést szerveznek az elsősegélynyújtástól kezdve a szociális munka különböző területéig. 2009 őszétől pedig kisgyerekes családoknak szóló internetes rádiót működtetnek.
Kérdésünkre a segélyszervezet ügyvezető elnöke elmondta: a Magyar Unitárius Egyház, a Bethlen Gábor Alap, a magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkársága a fő támogatóik. „Ami az anyagi támogatást illeti, nem állunk a legfényesebben, mert a segélyezés és a szociális programok sok támogatójelölt szemében olyan tevékenységnek számítanak, amelyek csak viszik a pénzt, és közvetlenül nem teremtenek értéket, holott a leginkább rászorult embertársaink segítségéről van szó” – összegzett Szabó László.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.