Felavatták az elmúlt hét végén a Szászrégen melletti Radnótfája új istenházát

Tizenhét éves álma valósult meg az elmúlt hét végén a közigazgatásilag Szászrégenhez tartozó Radnótfája római katolikus lakosságának: ünnepélyes keretek között felszentelték a település kápolnáját. A hármas halom alakú, zöldzsindely-borítású épület szokatlan kinézetével igencsak felhívja magára a figyelmet, ugyanakkor szervesen illeszkedik a falusi tájba.

Makovecz tervét nem fogadták el

„Mikor 1989-ben megérkeztem Szászrégenbe, Radnótfáján még létezett magyar iskola. Igaz, mindössze négy gyerek tanult itt. Most azonban már sem katolikus, sem református gyerek nincs. Akkor azt tapasztaltam, hogy kiveszőben a katolikus magyarság, templom nélkül pedig nem tudjuk megőrizni a közösséget. Az öregek nem tudnak bejönni a városközponti templomba, így beolvadnak, lemorzsolódnak” – idézte fel a Krónikának a kezdeteket az augusztus elsejétől nyugalomba vonult Pakó Benedek kanonok, a kápolna megálmodója.
Gondot okozott azonban a terv kivitelezésében, hogy Radnótfáján nem volt meg a templomépítéshez szükséges 800-as hívőlétszám. A püspökség gazdasági tanácsa ezt a számot szabja meg ugyanis minimális lélekszámként.

Pakó Benedek felkérésére Makovecz Imre meg is tervezte a radnótfájiak templomát, de az egyházművészeti bizottság azt nem hagyta jóvá, mint érveltek, nem hagyományos stílusban készült. „Eltelt mintegy hat év, amikor egy éjszaka eszembe jutott, hogy hármashalom-templomot építek. Hogy miért éppen hármas halom? Azért, mert a hármas halom benne van a magyar címerben, amely az országnév képírásos jele” – fogalmazott a kanonok. Hozzátette: ő tervezte meg és építtette fel alig két év alatt az istenházát.

Az egyház nem bólintott rá

Azonban az egyház gazdasági tanácsa a későbbiekben sem adott engedélyt a kápolna felépítésére, ami miatt a kormányhoz tartozó vallásügyi testület sem támogathatta volna anyagiakkal az építkezési munkálatokat. A kanonok azonban lapunknak elmondta, mindezek ellenére Nagy Benedek bukaresti szakállamtitkár megtalálta a módját a kápolnaépítés finanszírozásának.

Megtudtuk: a kormány és a helyi önkormányzat közel 15 ezer euróval járul hozzá a kivitelezéshez. Ez azonban minimális összeg egy ekkora kaliberű beruházáshoz, Pakó Benedek ezért saját nevére igényelt bankhitelt, aminek a törlesztése még folyamatban van. A kanonok egyébként elismeri, tulajdonképpen partizánakció volt részéről a kápolnaépítés.
Az egyház azonban, úgy tűnik, megbocsátotta ezt Pakó Benedeknek: a kápolnaszentelést múlt vasárnap Jakubinyi György gyulafehérvári érsek végezte. És utólag a gazdasági igazgató a művészeti bizottság engedélye nélkül is elismerte az istenháza létezését.

A munka még nem ért véget

A Szűz Máriának ajánlott létesítmény zömében fenyőfából készült. A kupoláján levő réz Mária-szobrot a csíkszeredai Koszti István készítette, a művész által kért 3 ezer eurót a szegedi Farkas András vállalkozó állta. Az épületben levő Pieta-szobor a szászrégeni Simion Moldovan munkáját dicséri, ezért 8200 eurót fizetett Galavics József győri katolikus pap. Jorga Ferenc szintén régeni szobrász ingyen adta a kápolnának a diófából készült szenvedő Krisztus szobrot, amely az előcsarnokban látható.

Harang ugyan még nincs a toronyban, de Kisfülpösről, a temetőből sokak szerint el lehetne hozni a harangot, hiszen ott ma már egyetlen katolikus sem él. Ez a feladat azonban már az új plébánosra, Balla Árpádra vár, aki az egész régeni egyházközség vezetője, 23 falu tartozik hozzá. Balla vagy a két segédlelkésze jár majd a radnótfáji kápolnába is misézni.