Boldoggá avatják Salkaházi Sára nővért

A római katolikus érsek hangsúlyozta: az egyház oltárra emelte, és immár a boldogok sorában tiszteli Salkaházi Sára testvért, aki szerény, hűséges szociális szolgálatot, értékes újságírói, írói és kulturális munkát végzett. A világháború legnehezebb utolsó hónapjaiban üldözött zsidók, nők és gyerekek százait rejtegette budapesti rendházában.
Salkaházi Sárát, miután följelentették, a nyilasok az általa bújtatottakkal együtt a Duna-partra hajtották, és ott kivégezték 1944 decemberében, 45 éves korában.
Erdő Péter úgy nyilatkozott: az egyház hosszú évek óta megemlékezik a testvérről. Tábla hirdeti emlékét a Szabadság híd pesti hídfőjénél, a hajdani Matróz Csárda helyén, ahol minden év december 27-én gyertyát gyújtanak. A szerzetesnőről Erdélyben kevesen tudnak, pedig 1940 és 1944 között többször is megfordult az akkor Magyarországhoz tartozó erdélyi városokban – tudtuk meg Fülöp Magdolnától, a Szociális Testvérek Társaságának kerületi elöljárójától. „Mint a Dolgozó Lányok Országos Szövetségének vezetője, többek között Nagyváradon, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Keresztúron és Csíkszeredában tartott előadásokat és felkészítőket a gyárakban dolgozó lányok számára” – mondta el kérdésünkre Fülöp Magdolna.
A magyar katolikus prímás szerint „Budapest lelkének igen nagy öröm” a boldoggá avatási dekrétum aláírása, ami a múlt megtisztult szemléletéhez vezet, hozzásegít a kiengesztelődéshez és ahhoz, hogy igazi hiteles katolikus példaképeink legyenek. „A nemzet lelki megújulásának évében ez a legszebb ajándék, amit a Szentatya a magyar egyháznak és talán a magyar társadalomnak is adhatott” – fogalmazott Erdő Péter.
XVI. Benedek pápa jóváhagyta azt a dokumentumot, amely kihirdeti Salkaházi Sára vértanúságát. Ezzel megnyílt az út a boldoggá avatás ünnepélyes kihirdetése előtt, amelynek időpontjáról még nem rendelkeztek – fűzte hozzá a hírhez Tóth János Csaba, a főegyházmegye sajtóreferense.