Bölcskei Gusztáv szerint bõvülhet idén a Magyar Református Egyház

Mint mondta, idén a kátét kiadják „a Kárpát-medencében reformátusok által használt összes nyelven”, tehát magyarul, szlovákul, románul, horvátul és koreaiul, utóbbin azért, mert a novemberi zsinati ülésen csatlakozott az MRE-hez a budapesti Koreai Református Gyülekezet.

Bölcskei úgy látja, hogy múlóban van Horvátországban az a nagy szembenállás, amely korábban az ottani református egyház szétválásához vezetett, és miután lényegében újraegyesültek, hivatalosan is a Magyar Református Egyház tagjai sorába emelik a júniusi zsinaton a horvátországi magyarok alkotta testvérközösséget.

A püspök szerint kudarcba fulladt az a politikai akció, amely a szlovák és a magyar egyháztagok közötti feszültséget akarta gerjeszteni Szlovákiában azzal kapcsolatban, hogy korábban a felvidéki reformátusok is csatlakoztak a Magyar Református Egyházhoz. Megemlítette, hogy mivel Kassa lesz 2013-ban Európa kulturális fõvárosa, tárgyalást kezdett a felvidéki egyház és a tiszáninneni egyházkerület egy kassai református programról.

Beszámolt arról is, hogy jól mûködik a Kárpát-medencei református oktatást támogató alapjuk, és évrõl évre népszerûbb az egységes Magyar Református Egyház 2009. május 22-ei létrejöttének évfordulóihoz kapcsolódó, Szeretethíd elnevezésû program, amely már tízezer embert megmozgat. Kiemelte, az ökumenikus szervezetek jelenleg nagy átalakuláson mennek át, és van, ahol a felekezeti különállás erõsödött, de ezeket „a helyükön kell értékelni, ugyanakkor annál inkább meg kell becsülni a meglévõ és megmaradó ökumenikus kapcsolatokat”. 

Bölcskei Gusztáv szerint elgondolkodtató, hogy „a keresztény gyökerû Európában” a keresztény szimbólumokat sokszor nem kezelik kellõ tisztelettel. Szomorúnak nevezte, hogy nyilvánosságra hoztak egy listát a tankerületi igazgatókról, hogy ki melyik gyülekezetbe jár, mert „lista és lista között nincs különbség”, így erre és a parlamentben elhangzott „gonosz és ostoba szavakra” is reagálnia kell az egyháznak, tette hozzá.