Az élő köveken a sor

A vásárhelyi unitáriusokban az 1990-es évek elején fogalmazódott meg az új templom építésének igénye. Az egyre gyarapodó gyülekezet „kinőtte” a Bolyai téri, 1930-ban épült templomot, ezért úgy döntött: kettéválik – Poklos-patakon inneni és túli egyházközségre –, a város másik felében pedig újabb templom építéséhez kezd. Az időközben elhunyt Beyer Gábor, illetve kollégái, Barla Attila és Benke István által tervezett istenháza dombra épült, templomerődhöz hasonló arculatával jól ötvözi a múltat a jelennel és a jövővel.
Bár a harangok magnószalagról „kondulnak meg”, a padsorokat ideiglenesen székek helyettesítik és a szószék is mindössze az esemény napjára készült el, Szabó Árpád az egész erdélyi unitárius közösség ünnepének nevezte a templomavatót. Mint mondotta: érdemes és kell templomokat építeni. „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők” – hívta fel prédikációjában a figyelmet a püspök, a bibliai zsoltárt idézve. Jól ismerve a templomépítés közel egy évtizedes kálváriáját, Szabó Árpád kiemelte, hogy az eltelt esztendők alatt a gyülekezet megtanult kilincselni, de még inkább imádkozni. „Ez adta az erőt, hogy minden akadályt legyőzzön. Ez a templom nem lehet soha elválasztó fal vagy megkülönböztető jel a két gyülekezet között” – fejezte ki reményét az egyházfő. Kecskés Csaba, a kövesdombi gyülekezet egyhangúlag megválasztott lelkésze lapunknak megerősítette: szinte mind a négyezer marosvásárhelyi unitárius kivette a részét az új templom építéséből. A fiatal lelkész, aki egy évtizeddel korábban a Bolyai téri hajlékban kezdte pályáját, elmondta, hogy sokan hívás nélkül jelentkeztek közmunkára, mások pedig adományaikkal lepték meg a gyülekezetet. „Első lelkészként nem kaphattam nagyobb ajándékot, mint hogy beiktatásomra az új templomunk szentelésével egyidőben kerüljön sor” – adott hangot örömének Kecskés.
Miután a régi egyházközség lelkipásztora, Nagy László esperes átnyújtotta fiatal kollégájának a templom kulcsát, a Bibliát, a kelyhet és a bélyegzőt, az új gyülekezet lelkésze elmondta: most már a gyülekezet tagjainak kell élő kövekként „beépülniük” a templomba.