Árva Bethlen Kata emléke előtt tisztelgett a fogarasi református közösség

Templomának építtetőjére, Árva Bethlen Katára emlékezett a fogarasi református közösség. A 700 lelket számláló szórványgyülekezet fel szeretné újítani a 250 éves istenházát.

Pap Melinda

2009. november 27., 11:222009. november 27., 11:22

Árva Bethlen Katára, a fogarasi református templom építtetőjére emlékezett szerdán délután, Katalin napján a Brassó megyei város református közössége a történelmi személyiség halálának 250. évfordulóján. Az erdélyi református templomokat és iskolákat támogató Bethlen Kata 1759. július 19-én halt meg Fogarason, kérésére udvari papja, Bod Péter november 25-én temette el, sírja a református templomkertben található.

A szerdai ünnepi istentiszteleten Gábor Áron kőhalmi segédlelkész hirdette az igét, majd Balázs János újságíró Árva Bethlen Kata és Fogaras címmel tartott előadást. Az ünnepség emelkedett hangulatát a fogarasi és kőhalmi ökumenikus kórus szereplése színesítette Palkó Sándor karnagy vezetésével. Az esemény zárásaként a hívek koszorúkat helyeztek el Bethlen Kata sírjánál, majd a közös imádság után Szegedi László, a brassói egyházmegye esperese mondott áldást.

Kevés a fiatal

A mintegy 700 lelket számláló fogarasi református gyülekezet a szórványbeli magyar közösségek jellegzetes gondjaival küszködik. Mivel a városban nincs magyar iskola, a nyelv megtartó ereje elsősorban a templomban érvényesül – mesélte lapunknak Szász Tibor lelkipásztor. A szórványsorsnak összetartó ereje is van, a szerdaihoz hasonló ünnepeket együtt üli meg a magyar közösség, reformátusok, római katolikusok, evangélikusok és unitáriusok egyaránt.

Árva Bethlen Kata, a reformátusok mecénása

Bethlen Kata 1700. november 25-én született Bonyhán. Apja, Bethlen Sámuel, Bethlen János kancellár fia volt. Anyja, Borsai Nagy Borbála 1717-ben a református hitben elmélyült leányát mostohafiához, Haller Lászlóhoz kényszerítette feleségül, aki 1719-ben meghalt. 1722-ben férjhez ment gróf Teleki Józsefhez, akivel annak haláláig, 1732-ig éltek egyetértésben.

Ezután nevezte magát Árva Bethlen Katának, mivel elvesztette két férjét, a két házasságból származó hat gyermeke közül négy meghalt, kettőt pedig erőszakkal elvettek tőle. Egészségi állapota gyenge volt, és a csapások hatására betegségei súlyosbodtak. Egyik legfontosabb támasza a református hitvalláson kívül, az írás volt. 1744-ben kezdte el önéletírását.

A csonkán maradt kézirat halála után, 1762-ben jelent meg Gróf Bethleni Bethlen Kata életének maga által való rövid leírása címmel. Még életében megjelent imádságoskönyve, a Védelmező erős pais. Az irodalom mellett a református hit védelme és a magyar kultúra támogatása kötötte le minden energiáját. Olthévízi és nagyenyedi otthona valóságos szellemi központja volt az akkori Erdélynek.

Mecénásként bőkezűen támogatta udvari papjait, köztük Bod Pétert, akit kisdiák korától iskoláztatott. Bőkezűen támogatta az erdélyi református kollégiumokat is, igen gazdag könyvtárát a nagyenyedi kollégiumra hagyta. 1759. július 29-én halt meg Fogarason, a református templomban található sírkövén Bod Péter emlékverse olvasható.

A református gyülekezet legnagyobb gondja, hogy kevés a fiatal, a közösséget 80 százalékban idősek alkotják, mesélte a lelkipásztor. Mint mondta, a 35 ezer lakossal rendelkező városban a fiatal lakosok jelentős része, mintegy 15
ezer külföldön dolgozik. Akik itthon maradtak, a közeli nagyvárosban tanulnak, csak hétvégenként járnak haza.

20-25 fiatal vesz részt aktívan a gyülekezeti életben, ugyanennyire tehető a vallásórára és konfirmáció-előkészítőre járó gyerekek száma is. Utánpótlás sincsen, mesélte a lelkipásztor, hiszen az évi 15 temetésre csupán 3-4 keresztelő jut, a vegyes házasságok miatt pedig gyakori jelenség, hogy a szülők ortodoxnak keresztelik gyereküket.

A harmadik templom

A jelenlegi a harmadik temploma a fogarasi református gyülekezetnek. Az elsőt 1613-ban Bethlen Gábor fejedelem építtette, de 1658-ban tűzvészben elpusztult. Ebben az évben a református templomokat és iskolákat előszeretettel támogató másik erdélyi fejedelem, Apafi Mihály és felesége, Bornemissza Anna újabb istenháza építésébe kezdett, a munkálatokat 1665-ben fejezték be.

Ennek tornyát 1704-ben a császári katonák szétlőtték, attól tartva, hogy a kurucok belátnak a várba. Gróf Teleki József 1712-ben fehér vármegye főispánjaként újjáépítette a templomot, a munkálattal 1715-ben készült el. Ezt 1750-ben villámcsapás érte és leégett, az új istenházát felesége, Bethlen Kata építtette 1758–59 között.

A 250 éves templom megérett a teljes felújításra. Szász Tibor lelkész szerint az erre vonatkozó dokumentációt már elkészítették, és tavaly új tetőszerkezetet húztak fel. A dokumentáció és a tetőszerkezet korszerűsítése együttesen mintegy százezer lejbe került, a munkálatokat a Brassó Megyei Tanács, illetve a kormány finanszírozta.

A lelkész szerint mivel a falak nagyon nedvesek, időszerű lenne az ingatlan teljes felújítása, amit 150 ezer lejre becsülnek. Erre azonban egyelőre nincs pénz, és a lelkész szerint a válság miatt egyelőre kevés a remény arra, hogy a közeljövőben folytathatják a munkálatokat. Mint mondta, bár kértek támogatást a kultuszminisztériumtól, a bukaresti tárca válaszra sem méltatta beadványukat.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2023. március 16., csütörtök

Családpasztorációs képzéseket hirdet a római katolikus egyház

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.

Családpasztorációs képzéseket hirdet a római katolikus egyház