A reformáció napját ünneplik a reformátusok

Ennek keretében pénteken 13 órától a Kultúrpalota nagytermében kerül sor az erdélyi református kollégiumok énekkarainak ünnepi hangversenyére. Fellép a kolozsvári, nagyenyedi, sepsiszentgyörgyi, nagyváradi és marosvásárhelyi kollégium kórusa.

Szombaton 17 órától a Gecse utcai Kistemplomban a reformáció kezdeteire emlékeznek. Vasárnap 10 órától a Vártemplomban ünnepi istentiszteletet tartanak, igét hirdet Pap Géza püspök, előadást tart Buzogány Dezső teológiai professzor.

Nagyváradon a reformáció ünnepén nemzetközi konferenciát szervez a Sulyok István Teológiai Tudományok Intézete, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Partiumi Keresztény Egyetem.

Az egyházkerületi székház Bolyai-termében pénteken 15 órakor kezdődő konferencia témái: A kálvini tanítás hatása Erdélyben, A Genfi Káté, Kálvin liturgiája, A keresztyén szabadság és az asszonyok helyzete. Meghívott előadók érkeznek Hollandiából, Magyarországról, Svájcból és Szlovákiából.

Mint ismeretes, október 31-én világszerte a reformáció kezdeteire emlékeznek a protestáns egyházak. Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, a reformáció elindítója 1517-ben ezen a napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom falára.

Ezekkel elsősorban a búcsúcédula-árusítások körüli visszaélések ellen tiltakozott, kétségbe vonva a pápa jogát a bűnök megbocsátására. X. Leó pápa 1520-ban kiadott bullájában kiközösítette Luthert, aki a pápai oklevelet nyilvánosan elégette, és kijelentette, hogy szakítani kíván a katolikus egyházzal.

Az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus vallás alapja. Ezzel egy időben Ulrich Zwingli, majd Kálvin János Svájcban is elindította új, független vallási mozgalmát. E mozgalmak tagjait a pápasággal szembeni tiltakozás („protestálás”) miatt protestánsoknak nevezték, a kereszténységnek ekkor kialakuló ága a protestantizmus. A reformáció egyes irányzatainak szétválása a különböző protestáns egyházak, felekezetek kialakulásához vezetett.