A vallásszabadságot ünnepelték

Az ünnepségen Gyerő Dávid, az unitárius egyház főjegyzője, kolozsi lelkész tartott szószéki szolgálatot, majd ünnepi műsor következett. Rácz Norbert, a belvárosi unitárius egyházközség lelkésze köszöntötte az egybegyűlteket, majd Albert Nagy Ákos és Jobbágy Júlia magyarul és románul is felolvasták az 1568. január 13-án a tordai országgyűlésen elfogadott vallásszabadság törvényét.

Ugyanakkor emlékeztették a résztvevőket, hogy a Magyar Unitárius Egyház 2002-es zsinata a vallásszabadság ünnepévé nyilvánította a törvény elfogadásának napját. A reformáció legifjabb egyháza az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatától kezdődően számítja létét.

Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök köszöntőbeszédében rámutatott: nemcsak egy felekezet ünnepéről, az unitárius egyház megalapításának évfordulójáról, hanem a vallásszabadság ünnepéről van szó. „A ma egyre diverzifikálódó világban e nélkül ki vagyunk téve a viszálynak és a félelemnek” – mutatott rá az egyházi elöljáró.

A püspöki köszöntő után az erdélyi történelmi magyar egyházak és világi elöljárók beszédeinek hosszú sora következett. Elsőként Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke lépett a mikrofonhoz. Kifejtette: a tordai országgyűlés által elfogadott törvény arra emlékeztet, hogy a politika határozza meg a sajtószabadságot.

„A politika felelőssége, hogy miként és hogyan tesz különbséget az egyházak között” – utalt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítására, illetve az ortodox egyháznak juttatott tetemes állami támogatásokra Kató Béla. Ugyanakkor elmondta: a jövőben a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a 21. század várhatóan a fundamentalizmus százada lesz. „A világnak össze kell fognia, hogy ez ne erősödjön meg” – mutatott rá a vallásszabadság törvényének aktualitására a református püspök.

Kovács Sándor kanonok, római katolikus főesperes békességteremtőnek nevezte a vallásszabadság törvényét, amelyre szerinte ma is példa a kolozsvári keresztény felekezetek közötti együttműködés. Victor Opaschi vallásügyi államtitkár kiemelte: a tordai országgyűlés abban a korban fogadta el a vallásszabadság törvényét, amikor Európában vallásháborúk dúltak.

Grezsa István, a határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztos többek között azt a tanulságot vonta le, hogy a Kárpát-medencében csak úgy tud otthon lenni a magyarság, ha közben folyamatosan békejobbot nyújt az itt élő népeknek.

Mile Lajos kolozsvári magyar főkonzul az unitárius egyház szerepét méltatta, mely példát mutatott megértésből és türelemből.

Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere arra emlékeztetett, hogy a tordai döntéssel Erdély korát messze megelőző dolgot ajándékozott Európának.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszédében úgy fogalmazott: ahol nincs türelem és megértés, ott az esztelen pusztítás lép a helyére.