2012. augusztus 03., 09:462012. augusztus 03., 09:46
A jelentés szerint az elmúlt évben romlott a vallásszabadság helyzete, nyolc országban pedig különös módon megsértik azt. Burma, Kína, Eritrea, Irán, Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Szudán és Üzbegisztán tavaly is különleges figyelmet kapott a jelentésben. A jelentés szerint az átmeneti állapotban lévő országok, mint például Egyiptom, „csodálatos lehetőség” előtt állnak, hogy nagyot haladjanak előre a vallásszabadság terén, például az alkotmány révén. Suzan Johnson Cook, a jelentésért felelős washingtoni kormányhivatal vezetője Kína kapcsán megjegyezte: az ország helyzete bonyolult, ám az amerikai kormány folytatja a „nyomásgyakorlást”.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a jelentés kapcsán tartott sajtótájékoztatóján megjegyezte: a vallásszabadság nélkülözhetetlen a stabil és biztonságos demokráciához, de a gazdasági növekedéshez is.
Dr. Thomas Farr, a Georgetown Egyetem vallásszabadságot vizsgáló projektjének vezetője ugyanakkor kritizálta az Egyesült Államok kormányát, amiért szerinte nem váltja cselekvésre a szavait. Rámutatott: a vallásszabadságról szóló törvény, amely alapján az évi jelentés készül, arra is kitér, hogy az Egyesült Államoknak tenni is kell valamit ahhoz, hogy biztosított legyen a vallásszabadság a világban.
Azonban az Egyesült Államokban sem felhőtlen a helyzet: számos katolikus intézmény, többek között egyházmegye beperelte a kormányt, amiért az kötelezte őket is olyan állami egészségügyi biztosítás kötésére a dolgozóik számára, amely magában foglalja az abortusztablettát, a sterilizációt és a fogamzásgátlást. A perek nagy része jelenleg is folyamatban van.
Az amerikai külügyminisztérium vallásszabadság-jelentése Magyarországra is kitér az egyházügyi törvénynek a regisztrációról rendelkező részét és a Jobbik megerősödését kifogásolva. A dokumentumban ugyanakkor megállapítják, hogy a magyar törvények és intézkedések védelmezik a vallásszabadságot. „A magyar parlament olyan törvényt fogadott el, amely szabályozza a vallási szervezetek bejegyzését, és előírja a politikai szavazást a parlamentben az elismerés biztosításához” – állapította meg a jelentés a világtendenciákra vonatkozó általános összegzésében. Az amerikai külügyminisztérium által készített felmérés szerint a 2012. január 1-jén életbe lépett jogszabály „az elismert vallási csoportok számát több mint 300-ról kevesebb, mint 32-re csökkentette”.
A jelentés Magyarországgal foglalkozó fejezete megállapította, hogy a magyar alkotmány, valamint más törvények és intézkedések védelmezik a vallásszabadságot, és hogy a kormány általános értelemben tiszteletben tartotta azt. „Nem voltak jelentések a vallásszabadság megsértéséről” – hangzik a jelentés, amely szerint a vallásszabadság jogának védelmezésében a kormányzat tavaly sem javuló, sem pedig romló tendenciát nem mutatott.
Az elemzők megállapították, hogy mind a régi alkotmány, mind az új alaptörvény elválasztotta az államot az egyháztól, mint ahogy azt is, hogy az utóbbi biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot. Az amerikai diplomaták által összeállított jelentés rámutat arra, hogy Magyarországon voltak jelentések vallási hovatartozás, hit vagy gyakorlat miatti társadalmi bántalmazásról, és arról is, hogy prominens társadalmi vezetők pozitív lépéseket tettek a vallásszabadság előmozdítása érdekében. A dokumentum ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az új egyháztörvény „azt eredményezheti, hogy a vallási szervezetek státusának meghatározását túlságosan átpolitizálttá teszi”.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.