Négyszázhatvan éve, 1546. február 18-án halt meg Eislebenben Luther Márton, a kereszténység legnagyobb reformátora, a német irodalmi nyelv megteremtője. Luther Ágoston-rendi szerzetes lett, 1507-ben szentelték pappá. Bár követte rendje előírásait, egy idő után kétségei támadtak: nem tudta a Bibliát a középkori skolasztikus teológiával egyeztetni. Pál apostol kitételével azonosult: a bűnös nem tettei alapján, de Isten kegyelméből és hite szerint igazul meg. A búcsúcédulás üzletelés, a pénzért való, gépies feloldozás taszította, prédikációiban szót is emelt ezek ellen. Luther 1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom kapujára szögelte ki a római egyház működésének ellentmondásait összefoglaló 95 pontját, ezt tekintjük a reformáció kezdetének. 1520-ban megjelent a pápa bullája Luther tézisei ellen. A németek a reformátor mellé álltak, különösen azután, hogy Rómában elégették írásait. Luther válaszul a pápai bullát és törvénykönyvet égette el. A római egyház hatalmi monopóliumának megtörésében Luther korszakos szerepet vállalt.
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.
szóljon hozzá!