Bár az RMDSZ elnökének – nemrég a Krónikában kifejtett – véleménye szerint nem központilag irányítottak az erdélyi magyar közösséget, ezen belül az anyanyelvű oktatást a közelmúltban ért támadások.
Azzal csillapítja a mindennapi élet szinte minden területét érintő energiaár-válság miatt feldúlt kedélyeket a tanügyminiszter, hogy ne féljenek az érintettek.
Hiába, a kiérdemesült szekus is ember. Őt is elkaphatja a nosztalgia azon idők után, amikor rettegett, kiemelt kaszt részeseként élhetett, és dúskálhatott az olyan javakban, amelyekről az átlagemberek legfeljebb csak ábrándozhattak.
A részleges mozgósítás elrendelésével Vlagyimir Putyin orosz elnök tulajdonképpen beismerte, hogy az Ukrajna elleni eddigi orosz hadművelet kudarcot vallott.
Mintha darázs csípte volna, úgy reagálta le a román kormány – hozzá hasonlóan pedig a bukaresti megmondóemberek többsége – Andrei Marga Ukrajna feldarabolásának szükségességéről tett kijelentéseit.
Kíváncsisággal vegyes aggodalommal várjuk, vajon mikor telik el egy olyan félév, horribile dictu: egy egész esztendő Romániában, amikor nem üt ki kórháztűz az országban. Majdnem újra tragédia történt.
Ha minden jól megy, rendeződött a nagyváradi Nicolae Bălcescu-iskolában kirobbantott szegregációs műbotrány, miután egy megállapodás nyomán a kilenc magyar osztály végre átköltözhetett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület épületébe.
Ukrán szurkolónak öltözött Ursula von der Leyen az Európai Unió helyzetének értékelésekor, s ez mindent elárul az európai bizottsági elnökről.
Elgondolkodtató, de nem meglepő a hír, hogy Romániában a könyvtárak csaknem fele bezárt, a könyvtárlátogatók száma pedig harmadára csökkent a rendszerváltás óta eltelt bő három évtizedben.
Az 1989-es rendszerváltás óta a gyárak megszűnésével gyakorlatilag leállt az ipari termelés, ezért Romániában mindenki kereskedik – az idősebb nemzedék részéről elhangzó gyakori panasz ez.
A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium sanyarú sorsa bizonyítja, hogy a román mélyállamnak meghatározó szerepe van a közéletben.
Bánffyhunyad bölcs vezetői úgy döntöttek, „megóvják” a város gyermekeit az ártatlan kicsik számára még ismeretlen, de vérszomjasan rájuk leselkedő szörnyszülöttől, a felnőttek által most szegregációnak elkeresztelt csúf, gonosz valamitől.
Öt hónappal Ceauşescu bukása előtt Bukarestben járt Mihail Gorbacsov, avagy Gorbi – ahogyan a reformer szovjet pártfőtitkár és elnök nyugati rajongói emlegették.
Hiába csodál, tisztel, becsül ország-világ egy olyan jelentőségű műemléket, mint az Erdély talán legfontosabb építészeti jelképének számító kolozsvári Szent Mihály-templom.
Számos más sajátosság mellett – nem említve persze a megannyi borzalmat – a Szovjetunió idején jellemző volt az is, hogy a nép semmit nem tudott a kommunista pártfőtitkárok házastársáról.
Mielőtt az olvasó azt hinné, fogalmunk sincs arról, hogy szeparatista Gagauz Köztársaság nem létezik, mindenkit megnyugtatunk: természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy ilyen entitás nincs.
Az utóbbi években reneszánszukat élik az erdélyi kastélyok, kúriák.
Nehéz lehet úgy szurkolónak lenni, hogy közben mindenkit gyűlölünk. Már abban hatalmas az ellentmondás, hogy egyszerre biztatjuk a kedvenc csapatunkat, ezzel egy időben pedig a pokolba kívánjuk az ellenfelet.
Látogatottsági adatok