Az erdélyi tudományos élet megalapozását és szervezését tűzte ki célul 1859-es megalakulásakor az Erdélyi Múzeum-Egyesület. A szervezet konferenciasorozattal ünnepli fennállásának 160. évfordulóját és a magyar tudomány napját a hétvégén.
A sejtkutatás területén elért eredményeiért két amerikai és egy brit tudós, William Kaelin, Gregg Semenza és Peter Ratcliffe kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Akárcsak elődje, Nagyenyedről kelt útra vasárnap reggel Pengő Zoltán kolozsvári újságíró, aki gyalog járja végig Kőrösi Csoma Sándor útvonalát. Tervei szerint kilenc hónap alatt teszi meg a 7000 kilométert és éri el a Kis-Tibetnek is nevezett Ladakhon belüli Zanglát.
Akár egy évig is képes a szobanövények környezeti paramétereinek ellenőrzésére és biztosítására a KO-pot elnevezésű okoscserép, amelyet Kovács Róbert Jenő, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium végzős diákja hozott létre.
Barabási Albert-László világhírű fizikusnak, hálózatkutatónak ítélték oda a 2019. évi Bolyai-díjat. Az elismerést Áder János köztársasági elnök adta át a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Dísztermében rendezett szerda esti ünnepi gálán.
Az MTA közgyűlése nagy többséggel úgy döntött, hogy az akadémia szervezetén belül szeretnék tartani a kutatóintézet-hálózatot – mondta Lovász László elnök hétfőn Budapesten.
Egy bukaresti magánklinikán végeztek először Délkelet-Európában szívműtéteket a Da Vinci Xi sebészrobot segítségével, és immár több mint ezer ilyen beavatkozásra került sor.
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) csütörtökön úgy döntött, hogy megszakít minden kapcsolatot azzal az olasz tudóssal, aki a szervezet egy nemzetközi konferenciáján a nőket becsmérlő kijelentéseket tett.
Kilencvenegy éves korában elhunyt Ulmann Ágnes, a molekuláris biológia világhírű kutatója, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) kutatási vezetője, a párizsi Pasteur Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
A Magyar Tudomány Ünnepe erdélyi rendezvénysorozata keretében átadta tudományos díjait a Kolozsvári Akadémiai Bizottság a hétvégén a kincses városban – közölte a bizottság.
A siker egyetemes törvényeiről szól Barabási Albert-László világhírű hálózatkutató harmadik kötete, A képlet, amelyet csütörtökön Kolozsváron mutattak be a csíkkarcvalvi születésű tudós jelenlétében.
A székelyek magyarok, szó sincs arról, hogy külön nemzetnek, nemzetiségnek lehetne őket minősíteni – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásában.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjainak élelmiszeripari fejlesztése nyert az Ecotrophelia élelmiszer-innovációs verseny magyar fordulóján, így ők képviselhetik Magyarországot a nemzetközi döntőben idén október 21-én és 22-én Párizsban.
Végtaghiányos kisgyerekek számára tervez háromdimenziós nyomtatással készült, színes robotkezet Vas Alexa Zsófia, az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium végzős diákja. A fiatal feltaláló az inspiráló projektről, az eszköz előállítási folyamatáról mesélt a Krónikának.
Fodor János történésznek, valamint Pál János lelkész-történésznek ítélte oda megosztva idei debütdíját az Erdélyi-Múzeum Egyesület (EME) – közölte a szervezet.
Átadták a külhoni magyar kutatók munkásságát elismerő Arany János-díjakat és Arany János-érmeket a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 189. közgyűlésének keddi napján, az akadémia külső tagjai számára szervezett fórumon.
Szilágyi N. Sándornak, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék egyetemi tanárának adományozták 2018-ban a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-életműdíját.
A maláriát gyógyító szer előállítását segítő módszert dolgoztak ki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar kutatói.
Látogatottsági adatok