Kelemen Hunor szerint magyarnak lenni Magyarország határain kívül kihívás és feladat, de ugyanakkor öröm is. Az RMDSZ elnöke az egyik közösségi oldalon románul is feliratozott videóüzenetben mondta el gondolatait a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Szólaljanak meg a harangok június 4-én, (magyar idő szerint) délután fél 5-kor a nemzeti összetartozás napján, Trianon százéves évfordulóján! – mondta Balog Zoltán társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos a Facebook-oldalára kedden feltöltött videóban.
Javul a szomszédos országok Magyarország-képe, Szlovákiában vannak a leginkább jó véleménnyel Magyarországról – derül ki Közép-Európai Nézőpont Intézet 2020-as Magyarország-barométeréből, amelynek eredményét kedden juttatták el az MTI-hez.
Erdély-szerte több mint száz településen emlékeznek meg a trianoni békediktátum századik évfordulójáról az Erdélyi Magyar Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács vezetői, tagjai és szimpatizánsai. Június 4-én 17.30 órakor (romániai idő szerint) egy időben kerül sor a koszorúk, vir&
Bár vannak olyan román kollégák, akik nyitottak a Trianonnal kapcsolatos magyar érzelmek megértése iránt, a hivatalos közeledésre jelenleg nem lát sok esélyt Ablonczy Balázs történész, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja keretében működő Trianon 100 kutatócsoport vezetője.
Reformátusok és Trianon címmel készített harmincperces dokumentumfilmet a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Reformáció Öröksége Műhely arról, hogyan szakította szét a trianoni békeszerződés a Kárpát-medencei reformátusságot.
Szijjártó Péter szerint a trianoni évforduló közeledtével el kell fogadni, hogy ugyanaz a történelmi esemény mást jelent románok és magyarok számára, június 4-e pedig a magyar történelem egyik legszomorúbb pillanata. Magyarország külügyminisztere Kolozsváron közölte: Budapest készen áll új megállapodást köt
Tőkés László a román homogenizációs politika megnyilvánulásának tekinti a bukaresti parlamentben megszavazott törvényt, amely június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánította. Az EMNT száz településen koszorúz Erdélyben a békediktátum aláírásának évfordulóján.
A magyar–román kapcsolatok javulásának fontosságát hangsúlyozta mindkét fél Szijjártó Péter magyar és Bogdan Aurescu román külügyminiszter keddi bukaresti találkozóján.
Ha a román kormány megdob kővel, dobd vissza határnyitással, de hálát és korrektséget továbbra se várj – így sommázhatók az elmúlt hét történései a magyar-román viszony tekintetében.
„A tíz évvel ezelőtt elfogadott kedvezményes honosítási törvénynek köszönhetően a Kárpát-medencében 940 ezren tettek állampolgársági esküt, a diaszpórában 160 ezren kapták meg az állampolgárságot, 1,1 millióan váltak nemzettársainkból honfitársainkká.
Trianon századik évfordulójától, június 4-étől Csongrád megye neve Csongrád-Csanád megye lesz – jelentette be Juhász Tünde kormánymegbízott hétfőn Szegeden.
Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-bejegyzésében arra kérte a budapestieket, hogy a trianoni döntés századik évfordulóján, június 4-én 16 óra 30 perckor egy percre álljon meg a főváros.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) szerint újra az állampolitika szintjére emelt magyargyűlölet lett a nemzetstratégia Romániában. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szövetségre lépésével létrejött politikai szövetség a román parlamentben szerdán elfogadott Trianon-törvénnyel kapcsolatban
A Fidelitas követeli, hogy a román államfő ne írja alá a bukaresti parlament által szerdán megszavazott „gyalázatos Trianon-törvényt”.
Erről a nehéz témáról nem lehetséges racionálisan vitatkozni, hiszen az érzelmileg eltérő, ellentétes álláspontokra helyez bennünket – hangoztatta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a trianoni békediktátum romániai megünnepeltetéséről szóló törvénytervezet parlamenti vitáján.
Ablonczy Balázs történészt és a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja keretében általa irányított Trianon 100 kutatócsoportot aligha kell bemutatni a nagyközönségnek.
A kiegyezés után szerte a Kárpát-medencében számos köztéri szobor, emlékmű született, amelyeket a trianoni döntést követően elpusztítottak. Ezekről a határon túli, immár nem látható magyar műemlékekről indított sorozatot az Országos Széchényi Könyvtár blogja.