Olasz és német kutatók genetikai elemzéssel kiderítették az etruszkok eredetét, az ókori nép Róma megalapítása előtt a legjelentősebb civilizációt hozta létre a mai Olaszország középső részén.
Hiánypótló kezdeményezés, sokféle látnivalót kínál a Székely Határőr Emlékközpont, amely augusztusban nyílt meg a Hargita megyei Csíkszépvízen. Arról, hogy miért is jött létre az intézmény és miket láthatunk benne, Magyarosi Sándor hadtörténész beszélt.
Az „Erdély Széchenyijeként” emlegetett gróf Mikó Imre és felesége, Rhédey Mária 1848–1849-es leveleskönyvét mutatják be a hét végén Háromszéken a Liszt Intézet szervezésében.
Deák Árpád nagyváradi szobrászművész készítette el Samuel von Brukenthalnak, Erdély egykori szász kormányzójának a háromméteres bronzszobrát, amelyet szombaton avattak fel Nagyszeben központjában.
Hagyományőrző bemutatón elevenedik meg csütörtök este Temesváron a Dózsa György-féle parasztfelkelés története.
Nincs bizonyíték arra, hogy Kun Bélának, a Magyar Tanácsköztársaság vezetőjének egykori kolozsvári lakása lett volna az a villa, melyet mintegy másfél millió euróért kínál megvételre a Sotheby’s világhírű aukciós ház – véli Gaal György helytörténész.
Mindennapok, ünnepnapok: polgári élet Kolozsváron a 19. század második felében címmel tartott ismeretterjesztő filmvetítést a Korzó Egyesület. A középkori Kolozsvár után a polgáriasodó várossal ismerkedtünk.
Nem kis pénzért, 1,6 millió euróért hirdeti a luxusingatlanok adásvételére specializálódott Sotheby's International Realty Kun Bélának, a Magyar Tanácsköztársaság vezetőjének egykori kolozsvári otthonát.
Az 1905-től 1948-ig Nagyenyeden működő Hangya Szövetkezet erdélyi központjára ma egy elhanyagolt épület emlékeztet. Pedig a 20. század első felében ez a központ hangolta össze a mintegy 800 helyi szövetkezetet számláló gazdasági hálót, amely több százezer erdélyi magyar földműves és kisiparos családnak jelentett anyagi biztonságot. Riportunkba
A reméltnél is nagyobb arányban kerültek elő leletek a Mohácsi Nemzeti Emlékhely öt tömegsírja közül a III. számú feltárása és tudományos vizsgálata során – jelentették be a kutatás résztvevői a Duna-parti városban sajtótájékoztatón szerdán.
A nagysármási zsidók 1944. szeptember 16–17-én történt meggyilkolásáról írt a nagyközönség számára is érthető kötetet Kovács Szabolcs történész. A szerző lapunknak elmondta, az erdélyi lakosság ellen 1940-ben és 1944-ben elkövetett atrocitások még mindig kényes témának számítanak, a kö
Trianon sebe után végre bátorítást, lehetőséget, támogatást kapott a határon túli magyarság erkölcsileg, érzelmileg, intézményesen és anyagilag – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Tihanyban a nemzeti összetartozás konferencián.
Az „Elmúlt jelen: a romániai magyarok története a kommunizmustól a rendszerváltásig” című könyv bemutatója zárta a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet. Molnár Beáta, a könyv szerkesztője az összeállítás folyamatáról, az Elmúlt Jelen nevű projekt keretében megvalósult kiállításról és a jövő
A Szilágy megyei Szilágyperecsenben már több éve zajlanak feltáró, leletmentő ásatások a helyi önkormányzat jóvoltából, a Szilágy Megyei Történelmi és Szépművészeti Múzeum lelkes csapatának közreműködésével. Az elmúlt években előkerült a középkori templom lenyomata, kirajzolódott alaprajza, felt&am
Petícióban tiltakoznak a beszterceiek az ellen, hogy a városvezetés egy történelemhamisítással vádolt ortodox pópát avatna az egykori szász város díszpolgárává.
A Problema Solvenda România történelmi témájú problémamegoldó verseny keretében I. Napóleon francia császár „bőrébe bújva” teljesítettek a legjobban a nagyváradi Ady Endre Gimnázium diákjai. Szilágyi Panna, a HunyADYék nevű győztes csapat egyik tagja stratégiájukról, a megmérettetés nyújtotta élményről&
Kémer egy népes szilágysági falu, melynek körülbelül másfélezer magyar lakosa és több mint kétszáz román lakója van, akik örömmel tapasztalják, hogy a település múltja és jelene egyre nagyobb figyelemnek örvend. Tőtős Áron történész alapos kutatómunka nyomán írta meg a települést bemutató kön
Olyan társadalmi korrajzot találunk Tulics Kálmán naplójában, amely a háború kevésbé ismert arcát tárja elénk – mondta el Benkő Levente történész, lapunk volt munkatársa a Tortoma kiadónál frissen megjelent, Élmények és epizódok című kötete kapcsán. A könyvhöz a történész egy kolozsvári c
Látogatottsági adatok