Helyi és budapesti korabeli újságok, korona- és fillérérmék, a főépület rajza és egy levél az utókornak – ez került elő abból a hétfőn kinyitott időkapszulából, amelyet 1908-ban helyeztek el a marosvásárhelyi Református Kollégium alapkövében.
Hatvanöt évvel ezelőtt „hiába harsogta a sajtószabadság ikonja, a Szabad Európa Rádió a magyar médiatörténet talán legsúlyosabb fake newsát, senki nem jött segíteni, cserben hagytak minket” – közölte a magyar külgazdasági és külügyminiszter.
Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján szombat délelőtt Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
Az erdélyi fiataloknak az 1956-os forradalommal való szolidaritása az akkori körülmények között az egyenes gerincű kiállás máig tanulságos példája – mondta el a Krónikának Benkő Levente történész.
Egészalakos bronz ülőszobrot „kapott” az Aradi UTA futballcsapatát megalapító Neuman Ferenc báró 111. születésnapjára: a polgármesteri hivatal által megrendelt alkotást szombaton helyezték ki a stadion kettes tribünjén.
Népszavazási döntésről beszélt Erdély Romániához csatolása kapcsán Klaus Iohannis Németországban, ahol arról kérdezték az államfőt, hogyan kommentálja „egy szomszédos ország politkusainak” Trianonról tett nyilatkozatait.
Török Ignác aradi vértanú utolsó éjszakájáról szól a Magyar Golgota című, Pozsgai Zsolt által rendezett film, amelyet az aradi színházban és az M5 csatornán láthat a napokban a közönség.
Olasz és német kutatók genetikai elemzéssel kiderítették az etruszkok eredetét, az ókori nép Róma megalapítása előtt a legjelentősebb civilizációt hozta létre a mai Olaszország középső részén.
Hiánypótló kezdeményezés, sokféle látnivalót kínál a Székely Határőr Emlékközpont, amely augusztusban nyílt meg a Hargita megyei Csíkszépvízen. Arról, hogy miért is jött létre az intézmény és miket láthatunk benne, Magyarosi Sándor hadtörténész beszélt.
Az „Erdély Széchenyijeként” emlegetett gróf Mikó Imre és felesége, Rhédey Mária 1848–1849-es leveleskönyvét mutatják be a hét végén Háromszéken a Liszt Intézet szervezésében.
Deák Árpád nagyváradi szobrászművész készítette el Samuel von Brukenthalnak, Erdély egykori szász kormányzójának a háromméteres bronzszobrát, amelyet szombaton avattak fel Nagyszeben központjában.
Hagyományőrző bemutatón elevenedik meg csütörtök este Temesváron a Dózsa György-féle parasztfelkelés története.
Nincs bizonyíték arra, hogy Kun Bélának, a Magyar Tanácsköztársaság vezetőjének egykori kolozsvári lakása lett volna az a villa, melyet mintegy másfél millió euróért kínál megvételre a Sotheby’s világhírű aukciós ház – véli Gaal György helytörténész.
Mindennapok, ünnepnapok: polgári élet Kolozsváron a 19. század második felében címmel tartott ismeretterjesztő filmvetítést a Korzó Egyesület. A középkori Kolozsvár után a polgáriasodó várossal ismerkedtünk.
Nem kis pénzért, 1,6 millió euróért hirdeti a luxusingatlanok adásvételére specializálódott Sotheby's International Realty Kun Bélának, a Magyar Tanácsköztársaság vezetőjének egykori kolozsvári otthonát.
Az 1905-től 1948-ig Nagyenyeden működő Hangya Szövetkezet erdélyi központjára ma egy elhanyagolt épület emlékeztet. Pedig a 20. század első felében ez a központ hangolta össze a mintegy 800 helyi szövetkezetet számláló gazdasági hálót, amely több százezer erdélyi magyar földműves és kisiparos családnak jelentett anyagi biztonságot. Riportunkba
A reméltnél is nagyobb arányban kerültek elő leletek a Mohácsi Nemzeti Emlékhely öt tömegsírja közül a III. számú feltárása és tudományos vizsgálata során – jelentették be a kutatás résztvevői a Duna-parti városban sajtótájékoztatón szerdán.
A nagysármási zsidók 1944. szeptember 16–17-én történt meggyilkolásáról írt a nagyközönség számára is érthető kötetet Kovács Szabolcs történész. A szerző lapunknak elmondta, az erdélyi lakosság ellen 1940-ben és 1944-ben elkövetett atrocitások még mindig kényes témának számítanak, a kö
Látogatottsági adatok