Tíz év hithű szolgálat után háttérbe szorítják Valentin Bretfeleant, a marosvásárhelyi magyar jogvédelmi törekvések egyik legfőbb ellenlábasát.
Babos Tímea vereséget szenvedett Irina Camelia Begutól a negyeddöntőben a 750 ezer dollár összdíjazású, sencseni keménypályás női tenisztornán. A győztes román játékos pénteken 8 órától honfitársával, a világelső Simona Haleppel kerül szembe az elődöntőben.
Megélénkült a forgalom Románia határátkelőin, különösen a román-magyar határon, az ünnepek közeledtével pedig a várakozási idő növekedésére lehet számítani, főleg az ország nyugati határátkelőin - közölte pénteken a román határrendészet.
Egymás ünnepének tiszteletben tartását szorgalmazza a koronkai román tanácsosok által összeállított, a március 15-ei megemlékezések közpénzből történő megszervezését célzó határozattervezet.
A téli ünnepek ideje alatt felfüggeszti Magyarország a szigorított határellenőrzést, így várhatóan nem alakulnak ki óriási sorok Románia nyugati határátkelőinél, mint ahogyan ez az intézkedés április elején történt bevezetése óta rendszeresen történik az ünnepekkor.
„Magyarságkampányba” fog az Erdély és Románia egyesülését fémjelző 2018-as centenáriumi évre tekintettel az RMDSZ, amely Ezer év Erdélyben, száz év Romániában címmel hirdetett programsorozatot.
Emléktáblát avattak vasárnap a budapesti Nyugati pályaudvar falán, a parkoló felőli oldalon Puczi Béla tiszteletére, aki az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő cigányokat vezette.
Az eddigi ismeretek szerint a kedden elhunyt egykori román uralkodó, I. Mihály király nem nyilvánult meg az országban élő magyar közösség ügyeiben, így túlzás kijelenteni, hogy a magyarok bármit is köszönhetnek neki – mondta el a Krónikának dr. Fodor János történész.
Még mielőtt március 15-e hivatalos ünneppé nyilvánítását kérnék, a romániai magyaroknak tiszteletet kellene tanúsítaniuk a románok nemzeti ünnepe, december 1-je iránt – vélekedik Marius Diaconescu történész, a Bukaresti Egyetem tanára a Krónikának adott interjúban.
A románok és magyarok közti béke elősegítésének szándékával futott Nagyenyedről Gyulafehérvárra Polgár Levente Ioan ultramaratonista december elsején, a román nemzeti ünnepen.
Nem feltétlenül kell bekapcsolni a televíziót és a rádiót, fellapozni a nyomtatott sajtót ahhoz, hogy az ember ráérezzen a nemzeti ünnepére készülődő Románia hangulatára.
Toleráns, európai szemszögből a románok a nemzetépítés momentumaként tekinthetnek 1918-ra, egy jobb jövő megalapozásaként a maguk, valamint Románia és Erdély valamennyi lakója számára – állapította meg a Krónikának adott interjúban Sorin Mitu kolozsvári történész.
Útjavítási munkálatok során lebontották Sepsiszentgyörgyön az őrkői romanegyedet elválasztó „berlini falat”, amely a jogvédők szerint a kirekesztés jelképe volt.
„Ha egy tartálykocsin azt látom, hogy »a se feri«, nekem Ács Feri jut eszembe, bárhol is járnék” – fogalmazott Horia Picu, a szombaton Kolozsváron megnyílt Fehér Holló román–magyar küldőkönyvtár olvasója.
A magyar irodalmat ismertetné meg a román közönséggel a Fehér Holló Médiaklub Egyesület, amely küldőkönyvtárat nyitott a kincses városban, hogy szorgalmazza a két kultúra közti párbeszédet.
Átvette Románia szombaton a Magyar–Román Közös Békefenntartó Zászlóalj parancsnokságát. A ceremóniának az aradi vár adott otthont, az ünnepségen Mihai Fifor védelmi miniszter is jelen volt.
Surján László szerint Erdély és Románia egyesülése centenáriumán magyaroknak és románoknak el kell viselniük a másik örömét és el kell viselniük a másik bánatát.
Miközben a kisebbségellenes nyilvánulások felmérhetetlen károkat okoznak a magyar–román együttélést rendezni kívánó törekvéseknek, legalább annyira kiismerhetetlen a „hatótávolságuk” azoknak a felvilágosító sugaraknak, amelyek forrása a kölcsönös megértés és tisztelet.
Látogatottsági adatok