Összegyűlt az egymillió aláírás a Mentsük meg a méheket nevű európai polgári kezdeményezésre. Az Európai Bizottság azonnal az ügy élére állt, holott több más polgári kezdeményezést legszívesebben elhallgatott volna.
Bár 1990 fekete márciusa óta sok minden megváltozott, az erdélyi magyar közösségnek számos célját sikerült elérnie, „még mindig nem teljesen konszolidált a román–magyar viszony” – jelentette ki Markó Béla az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) műsorában.
Hatalmas a nyomás a kormányon az Atlanti-óceán mindkét partjáról, hogy adja fel a kárpátaljai magyar közösség védelmét, ez azonban semmilyen körülmények között nem fog megtörténni – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter.
A román államnak a jelenlegi helyzetben minden eddiginél jobban kell támogatnia az ukrajnai román közösséget – jelentette ki Paul Stănescu, a kormány legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára.
Az Európa kulturális fővárosa címet viselő Temesvár multikulturalizmusáról szól a román politikum és sajtó. De vajon mekkora e jelzőnek a valóságtartalma? Erről beszélgettünk Szekernyés János nyugalmazott újságíróval, helytörténésszel.
A kormány 235 millió lejt különít el a nemzeti kisebbségek számára a hagyományaik, nyelvük és kultúrájuk megőrzését és népszerűsítését célzó projektekre – jelentette be szerdán Nicolae Ciucă miniszterelnök.
Oroszország továbbra is rendkívül súlyos veszteségeket szenved el az ukrajnai háborúban, de drámai különbségek vannak az egyes országrészek között a lakosság arányában mérve – áll a brit katonai hírszerzés vasárnap ismertetett helyzetértékelésében.
Elfogadhatatlan az az ukrán javaslat, amelynek értelmében arra fordítanák az Európai Uniótól az állam működésének támogatására kapott eurómilliárdok egy részét, hogy lépéseket tegyenek a nemzeti kisebbségek felszámolása felé – szögezte le Szijjártó Péter.
Külön országos programot kell indítania a bukaresti oktatási minisztériumnak a román nyelv oktatására vonatkozóan a kisebbségek számára – többek között ezt is tartalmazza az új közoktatási és felsőoktatási kerettörvény hétfőn isme.
Románia ma példát mutat a kisebbségek kulturális és nyelvi identitásának tiszteletben tartásán alapuló interetnikus kapcsolatokban – állapította meg az államfő a romák rabszolgasorból való felszabadításának emléknapján megfogalmazott hétfői üzenetében.
A kormány a nemzetközi intézményekhez fordult a kárpátaljai magyarok jogainak védelmében, sürgős az ügy, ugyanis az újabb jogfosztó ukrán törvény értelmében szeptembertől gyakorlatilag megszűnnek a nemzetiségi iskolák az országban
Ismét oktatási vonalon gerjedhet magyar–román etnikai konfliktus Erdélyben. A magukat román tanárok csoportjának nevező, névtelenségbe burkolózó kezdeményezők többek között azt állítják, több településen sérül a román gyerekek oktatáshoz való joga.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének monitorozó testülete a Velencei Bizottsághoz fordul az ukrán kisebbségi törvény ügyében.
Magyar–szerb kétnyelvű óvodai csoport és magyar nyelvű általános iskolai első osztály is indulhat szeptembertől Belgrádban, ennek feltételei adottak, a részletekről még tárgyalni kell – hangsúlyozta a Magyar Szó című újvidéki napilapna
Európát tekintve Romániában a legkönnyebb megtanulni a helyi nyelvet – közölte a napokban az Express.co.uk hírportál. A brit médium többek között azzal magyarázza az elsőséget, hogy Romániában „csupán három hivatalos nyelvet beszélnek”.
Szilágysági tanítónő a bukaresti tanügyminisztérium közkedvelt romániai pedagógusokat bemutató kampányának első magyar méltatottja. Fazakas Mária az elismerésről, szerteágazó munkájáról, több nemzetiség békés együttéléséről is beszélt a Krónikának.
Az Udmurtföldről származó, Háromszéken élő Anasztázia Petrova családjában a magyar és az udmurt nyelv ugyanúgy él egymás mellett, mint a két népcsoport sok évszázaddal ezelőtt az Urál-hegység környékén.
Újra napirendre tűzték az Olaszországban élő románok közösségük nemzeti kisebbséggé nyilvánítását célzó kezdeményezésüket.