A zord áprilisi időjárás ellenére népes hallgatóság gyűlt össze a kolozsvári Planetárium rendezvénytermében, hogy részt vegyen azon a kerekasztal-beszélgetésen, melyet Novák Csaba Zoltán, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke moderált, s amelynek kiindulópontját Csergő Zsuzsa, Kiss Tamás és Cristina Cavas közös, a kisebbségi kérdés biztonságpolitikai aspektusára, illetve a szekuritizáció kérdésére fókuszáló kutatása jelentette.
A kedd esti kerekasztal-beszélgetést Kiss Tamás szociológus bemutatója indította, melyben körüljárta a téma alapfogalmait, illetve legfontosabb hipotéziseit. Kihangsúlyozta, hogy kutatásuk során öt példát, Észtország, Lettország, Románia, Szlovákia és Ukrajna esetét vizsgálták, az első két állam esetében az Oroszországhoz, míg az utóbbi három esetben a Magyarországhoz fűződő viszonyuk mentén.
Elsősorban arra a kérdésre keresték a választ, miként hat az anyaországi nemzetpolitika a szekuritizációra,
továbbá hogy az anyaországi nemzetpolitika felerősödése, illetve aktivizálódása mindig kivált-e valamilyen reakciót a többségi nemzet (bel)politikájában. (A szekuritizáció definíciója értelmében olyan beszédaktust jelöl, melynek segítségével egy általában az államhoz rendelhető szereplő/az állam újrakeretezi a mindennapi életet a rendkívüliség mentén, és ennek eredményeképpen a biztonság politikája minden mást felülír – szerk. megj).
A téma kapcsán a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa azt is elmondta, hogy kevesen vizsgálták a kérdést empirikusan, illetve a kutatók általában nem tértek, térnek ki valamennyi aspektusára, például azt sem igen vizsgálták, hogy az említett aktivizálódásnak mikor vannak ténylegesen hosszú távú hatásai. Kiss Tamás arra is kitért, hogy a kérdést nagyban befolyásolják az államközi viszonyok, illetve az is, hogy konkrétan milyen az illető anyaország nemzetpolitikája. Továbbá a kulturális, gazdasági és társadalmi fölény miatti kisebbségérzet és a folytonosság (az úgynevezett magterületen) kérdése is fontos tényezők.
A kutató kiemelte, azt is érdemes figyelni, hogy az adott anyaország a nemzetépítésre vagy a birodalomépítésre fekteti a hangsúlyt, hozzáfűzve: Magyarország esetében az előbbi, míg Oroszország esetében az utóbbi a domináns.
Toró Tibor szociológus ennek kapcsán kifejtette, tény, hogy napjainkban mind az anyaállam szerep, mind a kisebbségi jogok kérdése egyre inkább „gyanús”, épp ezért problematikus a nemzetközi diskurzusban.
Rostás Szabolcs újságíró a rendezvényen hangsúlyozta, ő nem hasonlítaná össze a magyar és az orosz nemzet-, illetve kisebbségpolitikát, hiszen bár a közbeszédben és a közösségi médiában egyre gyakrabban emlegetnek párhuzamokat a kettő között, a valóságban nagy különbség húzódik Oroszország törekvései, illetve a magyar kormány megnyilvánulásai között.
Ezzel szemben Kiss Tamás kifejtette, hogy szerinte éppen azért kell az összehasonlítás Oroszország és Magyarország esetében, hogy ezáltal még inkább, még nyilvánvalóbban szét tudjuk választani a két ország példáját.
A Krónika vezető szerkesztője arra is rámutatott, hogy a szekuritizáció, mint jelenség Magyarország, illetve Erdély vonatkozásában, továbbá a romániai magyar kisebbséggel szembeni gyanakvás nem új keletű, tulajdonképpen Trianonig visszanyúló jelenség, amelynek kapcsán az 1989-es rendszerváltás előtti évtizedekből is számos példa említhető. Felhívta a figyelmet Ion Iliescu volt román államfő kilencvenes évek elején tett kijelentésére, miszerint a magyarok nem lojálisak a román államhoz.
Felidézte, hogy a közrendre és közbiztonságra vonatkozó országos stratégia 2015-ben kidolgozott (végül el nem fogadott) tervezete a székelység autonómiatörekvését olyan bűnügyi jelenségként jellemezte, amely fenyegetést jelent az állampolgárok jólétére és biztonságára (ennek kapcsán az RMDSZ törvénybe szerette vona foglaltatni, hogy az erdélyi magyarságot ne lehessen nemzetbiztonsági kockázati tényezőnek tekinteni Romániában), ugyanakkor idézte George Maiort, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2014-es nyilatkozatát, miszerint Bukarest nemzetbiztonsági kockázatként tekint a magyar kisebbségi jogkövetelésekre.
A Krónika újságírója rámutatott, a nemzet- és kisebbségpolitika tekintetében román–magyar viszonylatban már a két fél által képviselt alapelvek is ellentétben állnak egymással.
Tételesen arról van szó, hogy miközben a magyar alkotmány kimondja: Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, addig Románia ama államok belügyének tekinti a kisebbségek kérdését, amelyek területén az illető nemzetiségek élnek. Ez a probléma például a magyar, illetve a német államtól Romániába, a magyar, illetve a szász, sváb közösség számára folyósított anyagi támogatások eltérő megítélésében is megnyilvánul.
Ezt a gondolatmenetet Novák Csaba Zoltán történész azzal egészítette ki, hogy kutatásai nyomán számos példát tudna felsorolni adni, míg az 1950-es években a nemzetiségi kérdés alig volt jelen a román politikában, addig a nyolcvanas években, Magyarország nemzetpolitikájának aktivizálódása nyomán, már Romániában is terítékre került a téma. Hozzátette, saját kutatási témái sorából a marosvásárhelyi fekete március példáját emelné még ki, ami jól alátámasztja a Kiss Tamás által felsorolt meghatározó tényezőket, hisz a történtekhez a kulturális, gazdasági és társadalmi fölény miatti kisebbségérzet, az RMDSZ, mint kisebbségeket képviselő párt léte mind hozzájárultak.
Kiss Tamás kiemelte, hogy a kérdés akkor válik még fontosabbá, amikor az anyaország, illetve az az ország, melynek területén él az adott kisebbség, különböző nemzetközi, geopolitikai blokkok tagjai, azaz a kisebbségnek különböző geopolitikai blokkok között kell „navigálnia”.
Erre jó példa Észt- és Lettország esete, hiszen az ottani orosz kisebbség az európai és orosz érzület és elvek közé „szorult”.
A kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen szó esett azokról az Eurobarométer-felmérések eredményeiről is, melyek szerint a román állampolgárok (és nem csak a romániai magyarok) a legkevésbé támogatók az Ukrajnának juttatott humanitárius támogatások, segélyek ügyében. Ennek kapcsán Kiss Tamás kiemelte, meglátása szerint ennek nem geopolitikai magyarázata van, hanem a migráció hatása nyilvánul meg, egyfajta „jóléti sovinizmus” tapasztalható a romániaiak körében.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | kronikaonline.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | kronikaonline.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.