A hivatalos dokumentum nem helyez kilátásba területi revíziót,

de arra szólítja fel az ukrán kormányt, hogy egy új akcióterv kidolgozásával védje meg az említett orosz régiók, valamint az Oroszország más részein élő ukránok nemzeti identitását, és készítsen összefoglaló jelentést az oroszok által ellenük elkövetett bűnökről, beleértve az erőszakos oroszosítást, a politikai elnyomást és a deportálásokat is. A rendelet egy olyan új kutatóintézet létrehozását is előírja, amely háttérinformációkkal segítené az akciótervet, valamint

Az ukrán elnök Telegram csatornáján egy videóüzenetet is megjelentetett,

amelyben azzal érvelt a rendelet mellett, hogy az „olyan intézkedés, amely az ukrán jövő érdekében képes helyreállítani a történelmi igazságot”. Az Oroszország területén élő ukrán kisebbség létszámát több millióra becsülik.

Közben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsában az ukrajnai helyzet megvitatásának szentelt hétfői ülésen arról beszélt:

„Mára a független szakértők túlnyomó többsége számára teljesen világos, hogy az ukrajnai válság békés rendezésének útját álló kulcsfontosságú tényező a kijevi rezsim folytatólagos támogatása a Nyugat által, dacára annak, hogy az előbbi nyilvánvalóan a haláltusáját vívja, és alkalmatlan arra, hogy teljesítse a neki diktált feladatot Oroszország stratégiai legyőzésére, vagy ahogy az utóbbi időben elkezdték mondogatni, legalább hazám meggyengítésére” – hangsúlyozta Lavrov.

– húzta alá az orosz diplomácia vezetője.

„Mindez olyan hamis lózungok égisze alatt történik, mint hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rezsimjének összeomlása egzisztenciális fenyegetés az ukránok számára, mert Oroszország rabigába akarja őket hajtani. Azok számára, akik tisztában vannak az ukrán válság gyökereivel, egyértelmű, hogy ezekben az állításokban nincs egy cseppnyi igazság sem”

– tette hozzá.

„Oroszország különleges katonai műveletét 2022 februárjában nem Ukrajna és nem az ukrán nép ellen indította meg, hiszen azzal továbbra is testvéri kötelék fűz össze bennünket. Nem véletlenül keresett Oroszország területén menedéket csaknem hétmillió ukrán 2014-et követően” – közölte az orosz külügyminiszter, hozzátéve, hogy a hadműveletet a kijevi vezetés ellen indították el, mert az nem átallott háborút vívni saját állampolgárai ellen az ország déli, illetve délkeleti részein, valamint teljesen diszkriminálni az oroszajkú ukránokat.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Krím félszigeten a kijevi kormány jóslataira rácáfolva békében élnek ukránok és oroszok, illetve más nemzetiségek is. Beszélt arról is, hogy szerinte

„(Az amerikai kormány képviselőinek) nyilatkozataiból kitűnik, hogy a kijevi rezsim számára kiutalt katonai költségvetési keret 90 százaléka az Egyesült államokban marad, és az ottani hadiipari ágazat fejlesztésére és a fegyverek korszerűsítésére fordítják” – mondta Lavrov, megismételve, hogy „az ócskaságokat” Ukrajnában használják.

A darkneten elegendő ilyen hirdetést találni. Nehéz elképzelni, hogy mindez a nyugati tisztségviselők tudta nélkül történjék, mivel, mint szokás mondani, kéz kezet mos” – húzta alá Lavrov.

„Ahogy látom, az amerikai ellenőrök most elutaztak Kijevbe megnézni a helyszínen, hogy miként állnak a dolgok, hát sok sikert kívánok nekik ehhez” – fűzte hozzá.

Kijelentette, hogy a kijevi vezetés a számára átadott nyugati fegyverekkel módszeresen, kíméletlenül és célzottan orosz polgári létesítményeket vesz célba, és ez – mint fogalmazott – egyáltalán nem aggasztja a nyugati országokat.

Mint mondta, ez csak arra szolgál, hogy pénzt csikarjanak ki az amerikai kongresszusból és az európai parlamentekből a kijevi vezetés megsegítésére „a saját állampolgáraik kárára az utolsó dollárig és euróig”.

Ugyanakkor Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfő este Brüsszelben az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását lezáró sajtókonferencián azt mondta:

„A miniszterek egyetértettek abban, hogy ez nem az a pillanat, amikor gyengíteni kellene az Ukrajnának nyújtott támogatásunkat. Éppen ellenkezőleg, ez az a pillanat, amikor többet kell tennünk, és gyorsabban kell cselekednünk. Pénzügyi forrásokkal, katonai felszereléssel, katonai kiképzéssel” – hívta fel a figyelmet. Kifejezte abbéli reményét, hogy a tagállamok megállapodásra jutnak az európai békeeszköz ötmilliárd eurós feltöltéséről egy ukrán segélyalap létrehozása végett.