Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn rendeletet bocsátott ki „az Oroszországban élő ukránok etnikai identitásának megőrzése” céljából.
2024. január 23., 09:582024. január 23., 09:58
A kormányfő hivatala által jegyzett rendelet szerint az Ukrajnával szomszédos öt orosz régió, Krasznodar, Rosztov, Belgorod, Brjanszk és Voronyezs történelmileg egyaránt olyan ukránok lakta területek, ahol
A hivatalos dokumentum nem helyez kilátásba területi revíziót,
de arra szólítja fel az ukrán kormányt, hogy egy új akcióterv kidolgozásával védje meg az említett orosz régiók, valamint az Oroszország más részein élő ukránok nemzeti identitását, és készítsen összefoglaló jelentést az oroszok által ellenük elkövetett bűnökről, beleértve az erőszakos oroszosítást, a politikai elnyomást és a deportálásokat is. A rendelet egy olyan új kutatóintézet létrehozását is előírja, amely háttérinformációkkal segítené az akciótervet, valamint
Az ukrán elnök Telegram csatornáján egy videóüzenetet is megjelentetett,
amelyben azzal érvelt a rendelet mellett, hogy az „olyan intézkedés, amely az ukrán jövő érdekében képes helyreállítani a történelmi igazságot”. Az Oroszország területén élő ukrán kisebbség létszámát több millióra becsülik.
Közben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsában az ukrajnai helyzet megvitatásának szentelt hétfői ülésen arról beszélt:
„Mára a független szakértők túlnyomó többsége számára teljesen világos, hogy az ukrajnai válság békés rendezésének útját álló kulcsfontosságú tényező a kijevi rezsim folytatólagos támogatása a Nyugat által, dacára annak, hogy az előbbi nyilvánvalóan a haláltusáját vívja, és alkalmatlan arra, hogy teljesítse a neki diktált feladatot Oroszország stratégiai legyőzésére, vagy ahogy az utóbbi időben elkezdték mondogatni, legalább hazám meggyengítésére” – hangsúlyozta Lavrov.
– húzta alá az orosz diplomácia vezetője.
„Mindez olyan hamis lózungok égisze alatt történik, mint hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rezsimjének összeomlása egzisztenciális fenyegetés az ukránok számára, mert Oroszország rabigába akarja őket hajtani. Azok számára, akik tisztában vannak az ukrán válság gyökereivel, egyértelmű, hogy ezekben az állításokban nincs egy cseppnyi igazság sem”
– tette hozzá.
„Oroszország különleges katonai műveletét 2022 februárjában nem Ukrajna és nem az ukrán nép ellen indította meg, hiszen azzal továbbra is testvéri kötelék fűz össze bennünket. Nem véletlenül keresett Oroszország területén menedéket csaknem hétmillió ukrán 2014-et követően” – közölte az orosz külügyminiszter, hozzátéve, hogy a hadműveletet a kijevi vezetés ellen indították el, mert az nem átallott háborút vívni saját állampolgárai ellen az ország déli, illetve délkeleti részein, valamint teljesen diszkriminálni az oroszajkú ukránokat.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Krím félszigeten a kijevi kormány jóslataira rácáfolva békében élnek ukránok és oroszok, illetve más nemzetiségek is. Beszélt arról is, hogy szerinte
„(Az amerikai kormány képviselőinek) nyilatkozataiból kitűnik, hogy a kijevi rezsim számára kiutalt katonai költségvetési keret 90 százaléka az Egyesült államokban marad, és az ottani hadiipari ágazat fejlesztésére és a fegyverek korszerűsítésére fordítják” – mondta Lavrov, megismételve, hogy „az ócskaságokat” Ukrajnában használják.
A darkneten elegendő ilyen hirdetést találni. Nehéz elképzelni, hogy mindez a nyugati tisztségviselők tudta nélkül történjék, mivel, mint szokás mondani, kéz kezet mos” – húzta alá Lavrov.
„Ahogy látom, az amerikai ellenőrök most elutaztak Kijevbe megnézni a helyszínen, hogy miként állnak a dolgok, hát sok sikert kívánok nekik ehhez” – fűzte hozzá.
Kijelentette, hogy a kijevi vezetés a számára átadott nyugati fegyverekkel módszeresen, kíméletlenül és célzottan orosz polgári létesítményeket vesz célba, és ez – mint fogalmazott – egyáltalán nem aggasztja a nyugati országokat.
Mint mondta, ez csak arra szolgál, hogy pénzt csikarjanak ki az amerikai kongresszusból és az európai parlamentekből a kijevi vezetés megsegítésére „a saját állampolgáraik kárára az utolsó dollárig és euróig”.
Ugyanakkor Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfő este Brüsszelben az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását lezáró sajtókonferencián azt mondta:
„A miniszterek egyetértettek abban, hogy ez nem az a pillanat, amikor gyengíteni kellene az Ukrajnának nyújtott támogatásunkat. Éppen ellenkezőleg, ez az a pillanat, amikor többet kell tennünk, és gyorsabban kell cselekednünk. Pénzügyi forrásokkal, katonai felszereléssel, katonai kiképzéssel” – hívta fel a figyelmet. Kifejezte abbéli reményét, hogy a tagállamok megállapodásra jutnak az európai békeeszköz ötmilliárd eurós feltöltéséről egy ukrán segélyalap létrehozása végett.
Oroszország rakétákkal támadta Kijevet és Harkivot
Orszország rakétatámadást indított Kijev és a főváros környéke ellen – közölte kedden egy ukrán katonai tisztviselő. „Kijevben működésbe lépett a légvédelmi rendszer” – írta Szerhij Popko, a városi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon.
A kijevi katonai közigazgatás azt is bejelentette, hogy a légvédelmi rendszerek működtek az orosz rakétatámadás visszaverése érdekében.
A rakéták a fővárosban és Harkivban is károkat okoztak, több sebesült – köztük gyerekek is – van.
Donald Tusk: Lengyelország mindent megtesz az ukrán győzelem érdekében
Lengyelország mindent megtesz annak érdekében, hogy növelje Ukrajna győzelmi esélyeit az Oroszországgal folytatott küzdelemben – jelentette ki hétfőn Donald Tusk egynapos kijevi látogatása során.
A lengyel kormányfő hétfő reggel, biztonsági okokból előzetes bejelentés nélkül, vonattal érkezett az ukrán fővárosba. A nap folyamán tárgyalt Volodimir Zelenszkij elnökkel és Denisz Smihal miniszterelnökkel.
A Zelenszkijjel tartott közös sajtókonferencián Tusk elmondta: Lengyelország Ukrajnát alapvetően elvi okokból, de saját biztonságának érdekében is támogatja.
„Lengyelországban jelenleg túlfűtöttek az érzelmek, és politikai konfliktusok vannak az októberi választások után. Egy dologban azonban mindannyian egyetértünk: Ukrajnának minden rendelkezésre álló segítséget meg kell adni az Oroszország elleni harcban, hiszen a lengyel nemzet és a lengyel állam biztonsága is kockán forog” – mutatott rá.
Elmondta: Lengyelország kész katonai hardvert és felszereléseket gyártani Ukrajna számára, és Kijevvel együtt fogja keresni közös védelmi beruházások finanszírozásának lehetőségét. Szó esett a fegyver- és lőszergyártás terén megvalósítandó közös beruházásokról is - tette hozzá.
Arról biztosította az ukrán elnököt, hogy Lengyelország Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának minden vonatkozásában igyekszik támogatni Kijevet, hogy annak EU-tagsága „gyorsan ténnyé váljon”.
A kamionosok blokádjával kapcsolatban elmondta, hogy az Ukrajnába irányuló lengyel áruszállítás ügyében olyan megállapodást terveznek, amely mindkét ország biztonságát és érdekeit szolgálja.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Tusk kormányfővé választása után először Ukrajnába látogatott kétoldalú tárgyalások céljából. A lengyel kamionosok blokádja miatt az elmúlt hónapok alatt romlott a két ország közti viszony - emlékeztetett -, de a lengyel miniszterelnökkel egyetértettek abban, hogy az összes létező súlyos probléma megoldható kormányközi szinten, és az erre irányuló munka hamarosan elkezdődik.
Véleménye szerint az orosz katonai megszállás globális biztonsági következményekkel jár, ami Lengyelországot földrajzi közelsége miatt különösen érinti.
Tusk a Denisz Smihal ukrán kormányfővel tartott találkozóján bejelentette, hogy megújítják a kormányközi konzultációk formáját Ukrajnával. Elmondta, hogy az ukrán fél érdekelt lengyel cégek ukrajnai jelenlétében, többek között ukrajnai autópályák építésében való részvételükben. Megállapodtak abban, hogy négy új határátkelőt nyitnak, és fejlesztik a határ menti infrastruktúrát.
Smihal Ukrajna idei évi három fő célkitűzésének megvalósításához kérte Lengyelország támogatását. Ezek: az Európai Tanács Ukraine Facility pénzügyi támogatási eszközének megerősítése, Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdése és a NATO washingtoni csúcstalálkozóján egyértelmű döntés meghozatala Ukrajna tagságáról a katonai szövetségben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.
Donald Trumptól kér segítséget Evgeniya Guțul, Moldova autonóm régiója, Gagauzia kormányzója, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették.
A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország, a két fél a 2025-ös évre vonatkozó tervről szóló megállapodást írt alá – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
Egyhetes nemzeti gyászt hirdettek hétfőn Mianmarban, miközben a mentők hétfőn négy embert szabadítottak ki az összeomlott épületek romjai alól – jelentette a kínai média.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!