Fotó: Rostás Szabolcs
Vizsgálatot indított Renate Weber, a nép ügyvédje a koronavírussal fertőzöttek ápolására szakosodott kórházakban, hogy kiderítse: nem kínozzák-e a betegeket.
2020. június 11., 15:572020. június 11., 15:57
2020. június 11., 16:242020. június 11., 16:24
Az alapvető jogok biztosa csütörtökön kiadott közleményében az ENSZ kínzás elleni bizottságának meghatározására hivatkozott, amely szerint minden olyan hely, ahol egy embert akarata ellenére karanténban tartanak, fogdának minősül. Szerinte a jelen helyzetben tekintettel kell lenni arra, hogy a „Covid-kórházakat” a beutaltak csak a hatóságok engedélyével hagyhatják el, és tünetmentes fertőzötteket is megfigyelés alatt tartanak bennük, a beutalás megtagadásának lehetősége nélkül.
Ugyanakkor az egészségügyi intézményeknek a beutaltak tudomására kell hozniuk, hogy a nép ügyvédje honlapján online kérdőívet tölthetnek ki emberi jogaik érvényesítéséről. Nelu Tătaru egészségügyi miniszter „sebészi minőségében” érthetetlennek nevezte, hogyan minősülhet a kórház börtönnek és az ott alkalmazott kezelés kínzásnak, miért kell a járvány elleni harc első vonalában küzdő, életeket mentő egészségügyi alkalmazottaknak ezt a vizsgálódást elviselniük. A tárcavezető hozzátette, kormányzati tisztségviselőként azonban tájékozódni fog, hogy a hatályos jogszabályok alapján megalapozott-e az ombudsman vizsgálata.
Az ombudsman óvásának helyt adva helyezte hatályon kívül az alkotmánybíróság nemrég azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek alapján hatalmas bírságokkal sújtották a kijárási tilalom megszegőit a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendkívüli állapot idején. Renate Weber a rendkívüli állapotot május közepén felváltó veszélyhelyzetről szóló jogszabály ellen is alkotmányossági óvást emelt. Keresete nyomán a taláros testület értelmező határozatában leszögezte: a veszélyhelyzet idején a polgárok szabadságjogait csak a parlament korlátozhatja, a kormány ezt nem teheti meg.
A Kulturális és Sajtószakszervezetek Országos Szövetsége hétfőn üdvözölte a kért béremelésekről szóló sürgősségi rendelettervezet közvitára bocsátását, de egyelőre folytatják a tiltakozást.
A román diplomáciai és konzuli képviseletekre eddig nem érkezett konzuli támogatás vagy segítségnyújtás iránti kérelem az iráni rakétatámadás után Izraelben tartózkodó román állampolgároktól.
A pártok által a júniusi európai parlamenti választásokon indított jelöltek alig egyharmada nő – derül ki az Expert Forum jelentéséből.
Kizárt, hogy Romániát meglepetésszerű katonai támadás érheti, mivel jelenleg „a stratégiai meglepetés már nem érhető el” – jelentette ki Nicolae Ciucă, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Múlt év decemberének végén 9758 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 2211-gyel csökkent 2022 végéhez képest.
Az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium hétfőn elkezdi az alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető újabb 250 lejes támogatás utalását a szociális kártyákra, az összegből mintegy 2,6 millió személy részesül.
A gyorshajtók jövő héten sehol nincsenek biztonságban Európában, így Romániában sem. Európa-szerte április 15–22. között közös akció keretében végez ellenőrzést a rendőrség, elsősorban a gyorshajtókat szűrik ki.
Idén március végén 4 752 548 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3890-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2247 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Az április 5-11. közötti héten több mint 9100 rendőr teljesített járőrszolgálatot az iskolák környékén, különösen a diákok érkezése és távozása körüli időpontokban a tanulók és a tanárok biztonságának növelése érdekében.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!