Adrian Năstase 2000-től 2004-ig volt Románia miniszterelnöke
Fotó: Agerpres/Grigore Popescu
Bírósági mentesítésben részesült Romániában a korrupcióért korábban két alkalommal is letöltendő szabadságvesztésre ítélt Adrian Năstase volt miniszterelnök, aki ezáltal visszaszerezte választójogát, és ismét megválaszthatóvá vált.
2021. december 21., 20:322021. december 21., 20:32
Rehabilitációjának jogerőre emelkedéséről maga a szociáldemokrata politikus számolt be kedden, miután a legfelsőbb bíróság első fokon kimondott határozata ellen nem emelt óvást az ügyészség.
„A szenvedés és igazságtalanság egy 16 éves időszaka ért véget, amelyet magam mögött akarok hagyni. Köszönöm családomnak a támogatást. Azt, hogy mit tartogat még számomra a jövő, majd meglátjuk” – írta blogján Năstase, anélkül, hogy esetleges közéleti terveit részletezte volna.
A politikust több éves pereskedés nyomán először 2012 júniusában, hatalommal való üzérkedésért börtönözték be egy illegális kampányfinanszírozási ügyben.
Feltételes szabadlábra helyezését követően másodszor 2014 januárjában, egy másik korrupciós ügyben, vesztegetés elfogadása és egy tanú megzsarolása miatt került börtönbe.
A halmazati büntetésként kiszabott négy és fél évből korára és a börtönben végzett munkára – megjelentetett könyveire és a fegyenctársainak tartott előadásaira – tekintettel csak másfél évet kellett letöltenie. Năstasét azonban további öt évre eltiltották a közügyektől: ennek lejártával kérhette most rehabilitálását.
Az ő pártelnöksége alatt vette fel a Ion Iliescu volt államfő által 1989-ben – még Nemzeti Megmentési Frontként – alapított posztkommunista utódpárt a Szociáldemokrata Párt (PSD) nevet.
Năstase miniszterelnöki mandátuma idején, 2004-ben csatlakozott Románia a NATO-hoz. Năstase bíróság elé állítását és elítélését a PSD a 2004-es elnökválasztáson meglepetésgyőzelmet arató Traian Băsescu politikai bosszúnak tartotta, a jobboldal viszont az igazságszolgáltatás függetlenségének bizonyítékaként ünnepelte az „érinthetetlennek” tartott politikus bírósági elszámoltatását.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
szóljon hozzá!