Az ügyben szintén vádlottként szereplő volt gazdasági minisztert négy év nyolc hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Kerekes Gábor volt távközlési államtitkár Nagyhoz hasonlóan négy év letöltendő szabadságvesztést kapott.

Nagy és Şereş kedden fel is adta magát az Ilfov megyei rendőrségen.

Mint arról beszámoltunk, Nagy Zsoltot, aki 2004 és 2007 között állt a távközlési tárca élén, 2013 decemberében alapfokon öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság bűnszövetkezethez való csatlakozás miatt.

Ugyanezt az ítéletet szabták ki alapfokon Kerekes Gáborra is, miközben Sereşt hazaárulás miatt hat, szervezett bűnözői csoporthoz való csatlakozás miatt pedig további öt év szabadságvesztésre ítélték. Kerekes ellen időközben nemzetközi körözést adtak ki, és Németországban őrizetbe vették, mert az igazságszolgáltatási szervek szerint megsértette a bírói felügyeletre vonatkozó szabályokat, amikor engedély nélkül elhagyta az országot, hogy meglátogassa a szüleit.

Nagy Zsolt: ártatlan vagyok

Nagy Zsolt mindvégig az ártatlanságát hangoztatta, és politikai indíttatásúnak nevezte a privatizációs pert.
A 2013-as alapfokú ítélet után kiadott nyílt levelében azt írta: a tárgyalás során nem adtak lehetőséget érdemi védelemre, és mások telefonbeszélgetései alapján vádolták meg. Az ellene felhozott vádak kapcsán leszögezte: miniszteri mandátuma idején egyetlen privatizáció sem zajlott.

„Tanácsadókat választottunk ki a Romtelecom állami részvényeinek tőzsdei jegyzése, illetve a SNR privatizálása érdekében. A postánál két folyamat zajlott: átszervezési tanácsadó kiválasztása (ez megtörtént) és a privatizációs tanácsadó kiválasztása (ezt a folyamatot leállítottuk). Fontos elmondanom, hogy egyik nemzetközi versenytárgyalás kapcsán sem kaptunk egyetlen óvást se” – jegyezte meg a volt miniszter.

Nagy Zsolt, Codruţ Şereş, illetve több más személy ellen 2009. március 30-án emeltek vádat a stratégiai privatizációk kapcsán. Az ügyészek szerint a vádlottak 2006 májusától kezdődően másfél évig nemzetközi bűnszövetkezetet működtettek, illetve társultak ahhoz, hogy haszonszerzés céljából súlyos bűncselekményeket kövessenek el.

Şereş ellen hazaárulás miatt is vádat emeltek, mivel az ügyészség szerint államtitoknak minősülő információkat adott ki illetéktelen személyeknek. Az exminiszter keddi börtönbe vonulásakor nem kívánta kommentálni az ítéletet, csak azt kívánta mindenkinek, hogy „a független román igazságszolgáltatás járjon el vele szemben.”

A két volt tárcavezetőt az Electrica Muntenia Sud privatizációjához, a Petrom-részvények nyolc százalékának értékesítéséhez, valamint a bukaresti Romaero Rt. és a craiovai Avioane Rt. átszervezéséhez, valamint az Országos Rádiókommunikációs Társaság, a Román Posta és a Romtelecom egy részének privatizációjához kapcsolódó bűncselekményekkel vádolják.

A kedden elítélt vádlottak között ott van Kerekes Gábor volt távközlési államtitkár (négy év szervezett bűnözői csoportban való részvétel miatt), a román–brit állampolgárságú Mircea Călin Flore (4,6 év kémkedés miatt), a londoni központú Credit Suisse Europe Ltd. igazgatóhelyettese, Michal Susak cseh állampolgár (4,8 év kémkedés miatt), Musztafa Oral török állampolgár (3 év bűnszövetkezethez való csatlakozás miatt), Mihai Radu Donciu volt távközlési minisztériumi tanácsos (5 év bűnszövetkezethez való csatlakozás miatt), Mihai Dorinel Mucea volt privatizációs hatósági elnökhelyettes (4,6 év hazaárulás miatt), valamint a bolgár Vadim Don Benjatov, a Credit Suisse First Boston CSFB (Europe) Ltd. korábbi alkalmazottja (4,6 év kémkedés miatt).

A nyomozó hatóság szerint a határokon átívelő bűnszövetkezetet Sztamen Sztancsev bolgár állampolgárságú üzletember, a Credit Suisse First Boston (CSFB) nemzetközi tanácsadócég képviselője építette ki, akit kémkedés miatt 5,2 év szabadságvesztésre ítéltek – ez a legnagyobb büntetés.

A bíróság egyébként az összes vádlottra alacsonyabb büntetést rótt ki az alapfokú ítélethez képest. Az ügyészek szerint Sztancsev állítólagos kémhálózatának magas rangú minisztériumi tisztviselők szolgáltattak ki bizalmas, több esetben államtitoknak számító információkat privatizáció előtt álló állami vállalatokról, a magánosítási folyamat kulisszatitkairól.

A főügyészség szervezettbűnözés- és terrorizmusellenes főosztálya (DIICOT) azt állította, Nagy Zsolt többek között abban támogatta a Sztancsev-csoportot, hogy a versenytárgyaláson megszerezhesse a Román Posta és a RomTelecom privatizációjában közreműködő tanácsadói megbízatást.

A közvádlók telefonbeszélgetések lehallgatására és az érintettek megfigyelése alapján készített videofelvételekre alapozták a büntetőeljárás elindítását. Bukaresti sajtóértesülések szerint a nyomozati anyag megemlíti, hogy Nagy Zsolt nyilvános helyeken, tehát nem hivatalos keretek között többször találkozott a privatizációban érdekelt bolgár tanácsadóval, akivel az ügyészek szerint meglehetősen bizalmas viszonyt ápolt.

A hírszerző szolgálat már 2005 óta lehallgatta Codruţ Şereş telefonbeszélgetéseit, hogy kiderítsék, milyen viszonyt ápol Sztancsevvel, és hogyan járt el az Electrica Muntenia, a Hidroelectrica, a Romaero, az Avioane Craiova, a Romtelecom, valamint a Román Posta privatizációs ügyleteiben.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke megdöbbenésének adott hangot az ítélet kapcsán. A Maszol.ro szerint úgy vélte, érthetetlen a döntés, mivel nem történt semmilyen privatizáció, ennek nyomán károkozás sem. Azt mondta: lélekben Nagy Zsolttal van.

Hasonlóan nyilatkozott a Veled vagyunk Zsolt nevű Facebook-csoport is. „Értetlenül és fájdalommal vesszük tudomásul a bíróság döntését. Kilenc év rémálom után egy igazságtalan döntés született: koholt vádak alapján, bizonyítékok hiányában ma ártatlanul elítéltek egy embert – Nagy Zsolt a romániai politikai és igazságügyi rendszer áldozata lett. Mi továbbra is, a végsőkig hiszünk Zsolt ártatlanságában. Bízunk abban, hogy az igazság ki fog derülni. A küzdelmet nem adjuk fel” – áll a közleményben.

Egyébként nem ez Nagy egyetlen büntetőügye. A legfelsőbb bíróság tavaly januárban négy év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta hatalommal való visszaélésért a Román Posta telekügyében zajló perben.

A volt tárcavezetőt Tudor Chiuariu volt igazságügy-miniszterrel együtt azzal vádolta az ügyészség, hogy egy kormányhatározattal segítettek magántulajdonba átjátszani egy – a reális érték töredékére felértékelt – bukaresti állami ingatlant, amelyet a Román Posta tőkeapportként vitt be egy magáncégekkel közös vállalkozásba. A nyomozó hatóság szerint ezzel 8,6 millió eurós kárt okoztak az államnak. A második perben jogerőssé vált ítélettel a felfüggesztett börtönbüntetés is letöltendővé válik.