Érdem. A történész szerint Traian Băsescu nélkül nem sikerülhetett volna feloldani az RKP KB archívumát
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Védelmébe vette Vladimir Tismăneanu politológus, történész, a kommunista diktatúra által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló bizottság egykori vezetője Traian Băsescu volt államfőt, miután a bukaresti táblabíróság pénteken megállapította: a korábbi elnök együttműködött az 1989 előtti politikai rendőrséggel, a Szekuritátéval, és Petrov néven jelentéseket írt.
2019. szeptember 23., 18:482019. szeptember 23., 18:48
2019. szeptember 23., 19:422019. szeptember 23., 19:42
Tismăneanu közösségi oldalán két bejegyzésben is hozzászólt az ügyhöz annak kapcsán, hogy 2006-ban éppen Băsescu hívta életre azt az általa vezetett testületet, amely vaskos jelentést készített a kommunizmus bűneiről, amelyet 2006 decemberében az államfő ismertetett a parlamentben.
A történész-politológus „élete alapművének” nevezi a jelentést, mind tudományos, mind erkölcsi értelemben. Ezt követően több pontban is sorolta, szerinte milyen érdemeket szerzett Băsescu egyrészt a kommunizmus bűneinek feltárásában, másrészt a Szekuritáté viselt dolgaink napvilágra kerülésében. Mint kifejtette, először is engedett a civil szféra kérésének, és létrehozta a bizottságot. Ezt követően minden erejével támogatta a testületet.
– mutat rá Tismăneanu.
Hozzátette: az államfő emellett küzdött azért, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) több százezer dossziét adjon át a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsnak (CNSAS). Kifejtette,
„2006 december 18-án, miközben Vadim és bandája kifütyülte, és a Ion Iliescu és Mircea Geoană vezette PSD bojkottálta, megtartotta történelmi – igen, történelmi – beszédét a parlamentben. Fejet hajtott az ellenzékiek előtt, és egyértelműen elítélte az illegitim és gyilkos kommunista diktatúrát” – összegezte az exelnök érdemeit Tismăneanu.
A történész azt is felidézte, hogy amikor megkereste Băsescut, hogy kiterjeszti-e a bizottság tevékenységének hatáskörét a Szovjetunióhoz tartozó Moldovára is, az akkori államfő támogatta a munka kiterjesztését. Tismăneanu szerint Băsescu nem csupán színészkedett, amikor azt mondta: elítéli a kommunizmust. Leszögezte: ellentétben a szintén a kommunizmus bűneit vizsgáló Marius Oprea történésszel,
Ismét megszólalt az ügyben Băsescu is, aki már korábban is tagadta, hogy együttműködött volna a szekuritátéval. Közösségi oldalán azt írta: a CNSAS megállapítása, miszerint együttműködött volna a szekuval, „a hazugság határáig eltorzítja az igazságot”, és „semmi köze a kor realitásaihoz”. A volt elnök szerint a bírák inkább hittek a CNSAS által két, „semmilyen negatív hatással nem járó” jelentés kapcsán tett valótlan megállapításának, mint neki, de leszögezte: tovább küzd az igazáért, mivel szerinte kampányakcióról van szó. Ezt azzal támasztotta alá, hogy először az európai parlamenti választások kampányában került be a köztudatba az állítólagos besúgói múltja, míg az alapfokú tárgyalás az államfő-választások kampánya előtti időszakban zajlott.
Az átvilágítóbizottság néhány hónappal ezelőtt jelentette be, hogy olyan dokumentumokat adott át a bíróságnak, amelyek alátámasztják, miszerint Traian Băsescu még a konstancai tengerészeti egyetem hallgatójaként, 1972-ben jelentett kollégáiról a román kommunista diktatúra elnyomó gépezete egy összekötő tisztjének. Az exállamfő Petrov álnéven jelentett. A CNSAS által a sajtó rendelkezésére bocsátott dokumentumokból kiderül, hogy a Szekuritáté kijelölt egy alezredesi rangban levő összekötő tisztet, akinek Băsescu két darab, kézzel írt jelentést adott át. Az iratok szerint a volt elnök jelentései nyomán egyik kollégáját – a kommunista titkosrendőrség javaslatára – nem nevezték ki olyan hajóra, amely elhagyta az ország felségvizeit.
Az egykori elnök a 2000-es évek eleje óta öt alkalommal kapott igazolást a CNSAS-tól, amelyek szerint nem működött együtt a Szekuritátéval.
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.
A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.
A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.
Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.
Megkezdte a három ellenzéki párt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését, miután a kormány hétfőn felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedéseket.&
Alapfokon tizenhárom év három hónap szabadságvesztésre, valamint az áldozatoknak százezer eurónyi kártérítés kifizetésére ítélte kiskorú elleni nemi erőszak miatt az ügyben eljáró bíróság a „zsenimentorként” ismert férfit, Kristóf Lajost.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) toronymagasan vezet a pártok támogatottsági versenyében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Juhászra támadt a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen – közölte hétfőn a katasztrófavédelem.
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
szóljon hozzá!