Érdem. A történész szerint Traian Băsescu nélkül nem sikerülhetett volna feloldani az RKP KB archívumát
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Védelmébe vette Vladimir Tismăneanu politológus, történész, a kommunista diktatúra által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló bizottság egykori vezetője Traian Băsescu volt államfőt, miután a bukaresti táblabíróság pénteken megállapította: a korábbi elnök együttműködött az 1989 előtti politikai rendőrséggel, a Szekuritátéval, és Petrov néven jelentéseket írt.
2019. szeptember 23., 18:482019. szeptember 23., 18:48
2019. szeptember 23., 19:422019. szeptember 23., 19:42
Tismăneanu közösségi oldalán két bejegyzésben is hozzászólt az ügyhöz annak kapcsán, hogy 2006-ban éppen Băsescu hívta életre azt az általa vezetett testületet, amely vaskos jelentést készített a kommunizmus bűneiről, amelyet 2006 decemberében az államfő ismertetett a parlamentben.
A történész-politológus „élete alapművének” nevezi a jelentést, mind tudományos, mind erkölcsi értelemben. Ezt követően több pontban is sorolta, szerinte milyen érdemeket szerzett Băsescu egyrészt a kommunizmus bűneinek feltárásában, másrészt a Szekuritáté viselt dolgaink napvilágra kerülésében. Mint kifejtette, először is engedett a civil szféra kérésének, és létrehozta a bizottságot. Ezt követően minden erejével támogatta a testületet.
– mutat rá Tismăneanu.
Hozzátette: az államfő emellett küzdött azért, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) több százezer dossziét adjon át a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsnak (CNSAS). Kifejtette,
„2006 december 18-án, miközben Vadim és bandája kifütyülte, és a Ion Iliescu és Mircea Geoană vezette PSD bojkottálta, megtartotta történelmi – igen, történelmi – beszédét a parlamentben. Fejet hajtott az ellenzékiek előtt, és egyértelműen elítélte az illegitim és gyilkos kommunista diktatúrát” – összegezte az exelnök érdemeit Tismăneanu.
A történész azt is felidézte, hogy amikor megkereste Băsescut, hogy kiterjeszti-e a bizottság tevékenységének hatáskörét a Szovjetunióhoz tartozó Moldovára is, az akkori államfő támogatta a munka kiterjesztését. Tismăneanu szerint Băsescu nem csupán színészkedett, amikor azt mondta: elítéli a kommunizmust. Leszögezte: ellentétben a szintén a kommunizmus bűneit vizsgáló Marius Oprea történésszel,
Ismét megszólalt az ügyben Băsescu is, aki már korábban is tagadta, hogy együttműködött volna a szekuritátéval. Közösségi oldalán azt írta: a CNSAS megállapítása, miszerint együttműködött volna a szekuval, „a hazugság határáig eltorzítja az igazságot”, és „semmi köze a kor realitásaihoz”. A volt elnök szerint a bírák inkább hittek a CNSAS által két, „semmilyen negatív hatással nem járó” jelentés kapcsán tett valótlan megállapításának, mint neki, de leszögezte: tovább küzd az igazáért, mivel szerinte kampányakcióról van szó. Ezt azzal támasztotta alá, hogy először az európai parlamenti választások kampányában került be a köztudatba az állítólagos besúgói múltja, míg az alapfokú tárgyalás az államfő-választások kampánya előtti időszakban zajlott.
Az átvilágítóbizottság néhány hónappal ezelőtt jelentette be, hogy olyan dokumentumokat adott át a bíróságnak, amelyek alátámasztják, miszerint Traian Băsescu még a konstancai tengerészeti egyetem hallgatójaként, 1972-ben jelentett kollégáiról a román kommunista diktatúra elnyomó gépezete egy összekötő tisztjének. Az exállamfő Petrov álnéven jelentett. A CNSAS által a sajtó rendelkezésére bocsátott dokumentumokból kiderül, hogy a Szekuritáté kijelölt egy alezredesi rangban levő összekötő tisztet, akinek Băsescu két darab, kézzel írt jelentést adott át. Az iratok szerint a volt elnök jelentései nyomán egyik kollégáját – a kommunista titkosrendőrség javaslatára – nem nevezték ki olyan hajóra, amely elhagyta az ország felségvizeit.
Az egykori elnök a 2000-es évek eleje óta öt alkalommal kapott igazolást a CNSAS-tól, amelyek szerint nem működött együtt a Szekuritátéval.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!