Amire futja. A választási törvény pontosan megszabja, hogy mely tisztség betöltésére mennyi pénzt kampányolhatnak el a jelöltek
Fotó: Székelyhon
A megcélzott tisztségtől függően bőkezű vagy szűkmarkú a román választási törvény abban a tekintetben, hogy mennyit költhetnek kampányra a jelöltek a június 9-én esedékes európai parlamenti és önkormányzati választások előtt.
2024. május 22., 20:302024. május 22., 20:30
A jelöltek által elkölthető pénzösszegeket törvény határozza meg, és a romániai bruttó minimálbér, azaz 3300 lej alapján állapítják meg. A kampányra fordítható összegek ennek nyomán a megpályázott pozíciótól függően emelkednek.
A következő szintet a megyei önkormányzatok elnöki tisztségére pályázók, valamint a bukaresti polgármesterjelöltek jelentik: esetükben a megengedett felső határ 200 minimálbérnek megfelelő összeg. Így az indulni szándékozók legfeljebb 660 ezer lejt költhetnek korteskedésre.
A városi közgyűlési jelöltek esetében három bruttó minimálbér a határ, azaz 9900 lej. A megyei jogú városok közgyűlési helyire pályázó jelöltek esetében a határérték öt minimálbér, ugyanannyi, mint a községi polgármesterjelöltek esetében. Így 16 500 lejt költhetnek.
Egy városi polgármesterjelölt esetében a határérték 7 fizetés, azaz 23 100 lej. Egy megyei jogú város esetében a felső határ 10 bruttó minimálibér, vagyis 33 000 lej.
A megyei tanácsok jelöltlistái esetében ez az összeg 100 bruttó minimális alapfizetésre emelkedik. Ugyanez a korlát vonatkozik a bukaresti kerületi polgármesteri tisztségekre pályázó jelöltekre is.
Az Expert Forum jelentése szerint az AEP adatai alapján május 16-áig 11 millió lejt költöttek az európai parlamenti választásokra és több mint 3,8 millió lejt a helyhatósági választásokra, a legnagyobb összegeket a kormánypártok, a PSD és a PNL „kampányolták el”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!