A kormányfő emlékeztetett: a helyi választottak mandátuma négy évvel az eskületétel után, június második felében jár le, ezért a választásokat legkésőbb június 21-ére ki kell írni. Ami az előre hozott választások időpontját illeti, Orban szerint ez több tényezőtől függ, szerinte legvalószínűbb, hogy erre június közepén kerül sor. „Célunk Románia megfelelő kormányzása, ami álláspontunk szerint a jelenlegi parlamenttel nem biztosítható. A jelenlegi parlament gyakorlatilag a 2016 decemberében megválasztott törvényhozás, és teljes mértékben ellentmond a román állampolgárok elvárásainak” – hangoztatta Orban.

A parlamentnek egyébként 60 napon belül két kormányt kell elutasítania ahhoz, hogy előre hozott választásokat lehessen rendezni. Orban ismertetése szerint a PNL törvényhozói arra kaptak felhatalmazást, hogy a parlament majdani feloszlatása érdekében vegyenek részt a plenáris ülésen, de ne szavazzanak a kormány beiktatására. Emlékeztetett: a kabinet tagjainak és a kormányprogram bemutatását követő 15 napon belül a parlamentnek össze kell ülnie, hogy a kormány beiktatásáról szavazzon. A miniszterelnök ugyanakkor arról igyekezett biztosítani a lakosságot, hogy Románia a kormány bukását követő időszakban is „jó kezekben van”, szerinte az ügyvivő kabinet „gyorsan és nagy szakértelemmel” oldja meg a felmerülő problémákat.

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) minden lehetséges kérdésben alkotmányossági óvást emel, illetve időhúzásra játszik majd a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatása alkalmával, és az új kormányról szóló bizalmi szavazás parlamenti időzítésénél. Az sem kizárt, hogy a PSD-nek sikerül olyan parlamenti többséget kialakítania – mindenekelőtt az alakulatot korábban irányító Victor Ponta vezette Pro Románia párttal –, amely távolmaradásával határozatképtelenné teszi a törvényhozást a beütemezett bizalmi szavazások alkalmával. A törvényhozás feloszlatására, és a választások előrehozására akkor nyílik lehetőség, ha a parlament 60 napon belül két egymást követő miniszterelnök-jelöltet is elutasít. Amennyiben minden Johannis és a liberálisok által kidolgozott forgatókönyv alapján érvényesülne, a törvényhozás áprilisban utasítaná vissza másodszor a kormányalakítást, az államfő pedig júniusban, vagy legkésőbb július közepére kiírhatja az előre hozott parlamenti megmérettetést.

Számítani kell azonban arra, hogy a kétkamarás parlament házbizottságainak irányítását a kezükben tartó szociáldemokraták mindent elkövetnek – beleértve az alkotmányossági óvást is – a bizalmi szavazás halogatásáért. Ebben az esetben megtörténhet, hogy Johannis csak júniusban fogja tudni kibocsátani a törvényhozás feloszlatásáról szóló rendeletet (hiszen a törvényhozást az alaptörvény nem kötelezi arra, hogy az előírt 60 napos időtartamon belül hamarabb tűzze ki a bizalmi szavazást a kormányról), emiatt az idő előtti megmérettetésre leghamarabb augusztusban vagy szeptemberben kerülhet sor. Ez azonban már nem felel meg a PNL érdekeinek, mivel az az időszak már egybeesne a nyéri szabadságolásokkal, a részvétel alacsony lenne, ráadásul a következő fél év során az alakulat nem számíthat népszerűsége szinten tartására.