Emberiesség elleni bűncselekmények vádjával vádat emelt tegnap a legfőbb ügyészség Alexandru Vişinescu, a Râmnicu Sărat-i börtön volt parancsnoka ellen.
2014. június 18., 16:502014. június 18., 16:50
A legfőbb ügyészség szerint Vişinescu parancsnoksága alatt 1956 és 1963 között szisztematikusan kínozták az ott őrzött politikai foglyokat, politikai parancsra megfosztották őket alapvető emberi jogaiktól, vagy korlátozták őket ezek gyakorlásában.
Az őrizetesek olyan bánásmódban részesültek, amelynek célja fizikai megsemmisítésük volt, nem biztosították számukra még az alapvető gyógyszereket és az orvosi ellátást sem.
A betegek ellátásának elmulasztása, börtönkórházba szállításuk megtagadása, az alultápláltság, a hideg, a sorozatosan alkalmazott büntetések, az embertelen bánásmód, a verések mind azt célozták, hogy a rabok meghaljanak a börtönben.
A fegyintézetben – ahogy az Vişinescu egy 1967-es feljegyzéséből kiderül – főleg a „burzsoá-földesúri” kormányok egykori tagjait, parasztpári és nemzeti liberális párti politikusokat, az 1944 augusztus 23-i román átállás utáni vezetőket, valamint egyházi vezetőket őriztek.
Az ügyészség szerint a Vişinescu által meghonosított bánásmód a hosszú távú túlélés minimális feltételeit sem biztosította, figyelembe véve, hogy az esetek többségében a kiszabott szabadságvesztés mértéke meghaladta a tíz évet. Az ügyészség szerint az akkori szabályzat csupán nagy vonalakban rögzítette a politikai börtönök működését, a politikai foglyok megsemmisítését célzó konkrét intézkedésekről a parancsnokok döntöttek. A vádirat szerint mivel a Râmnicu Sărat-i börtönben főleg korábbi vezető politikusokat őriztek, az „átnevelésben jártas, megbízható” parancsokra volt szükség. Ezzel magyarázható a Vişinescu által meghonosított szélsőségesen kegyetlen bánásmód, és a rabok megsemmisítésében elért hátborzongató hatékonyság.
Mint arról beszámoltunk, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) tavaly augusztus elején jelentette be: vizsgálatot indított a kommunista rendszer 35 egykori, népirtással gyanúsítható börtönparancsnoka és büntetés-végrehajtási tisztje ügyében, a vizsgálat eredményei alapján pedig ügyészségi feljelentést tesz az érintettek ellen.
Az első kiszemelt Alexandru Vişinescu, aki 1956 és 1964 között állt a fegyintézet élén, ez idő alatt pedig a terror légkörét honosította meg. Az IICCMER vizsgálatai szerint ez idő alatt tizenkét politikai fogoly halt meg a börtönben a Vişinescu által bevezetett kegyetlen bánásmód, a rossz élelmezés, az állandó verések és a magánzárkában eltöltött idő miatt. Köztük volt Sándor Imre római katolikus pap is, aki Márton Áron erdélyi püspök püspöki helynökeként is szolgált.
A most 89 éves egykori börtönparancsnok volt az első, aki ellen hivatalosan ügyészségi feljelentést tettek a bukaresti területi katonai ügyészségen több rendbeli, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt. A legfőbb ügyészség szeptemberben népirtás miatt indított bűnvádi eljárást ellene. A másik, immár ismert egykori lágerparancsnok Ioan Ficior nyugalmazott ezredes, aki a peripravai büntetőtábor parancsnoka volt.
Florian Cormoş, a cernavodai munkatábor egykori parancsnoka a harmadik egykori, politikai foglyok halálát okozó kommunista büntetés-végrehajtási tiszt, aki ellen népirtás gyanúja miatt ügyészségi feljelentést tett az IICCMER.
Egy negyedik nevet is nyilvánosságra hoztak, de nem azért, mert feljelentést tettek ellene, hanem azért, mert időközben meghalt. Őt először Iuliu Sebeştinként emlegették, de azóta Sebestyénként hivatkoznak rá, és a szamosújvári börtön egykori alkalmazottja volt, aki az ötvenes években a politikai foglyok átneveléséért felelt, és tevékenysége nyomán mintegy tizenöt politikai fogoly vesztette életét.
Az alkotmánybíróság december 12-én úgy döntött: az emberölés – így a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben az egykori büntetés-végrehajtási alkalmazottak által elkövetett politikai gyilkosságok – nem évül el, így a pribékek továbbra is felelősségre vonhatók.
Romániában nincs szükség a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítására – szögezte le Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A legfelsőbb bíróság szerdán elrendelte a Horațiu Potra csapatához tartozó zsoldosok előzetes letartóztatásának újabb 30 napos meghosszabbítását.
A környezetvédelmi minisztérium törvényjavaslatot fog előterjeszteni, amelyben a medvék etetéséért kiszabható bírságok drasztikus emelését irányozza elő – jelentette be szerdán Diana Buzoianu miniszter.
Megsokasodtak Romániában a legionárius, neonáci és antiszemita megnyilvánulások a 2024–2025-ös választási időszakban – állapította meg az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet éves jelentésében.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter szerint hatalmas vészjelzés, hogy nem volt nyomkövető karkötője a Maros megyei gyilkosság elkövetőjének.
A romániai polgárok többsége büszke országára – derül ki egy közvélemény-kutatásból.
A Delta katasztrófavédelmi felügyelőség 12 hívást regisztrált a keddről szerdára virradó éjszaka Tulcea megye lakóitól, akiket megrémítettek az ukrajnai Iszmail városát ért orosz dróntámadások, mivel nem kaptak Ro-Alert figyelmeztetést a hatóságoktól.
A munkaügyi és az egészségügyi minisztérium közösen átvizsgálja a rokkantsági igazolvány kiadásához szükséges kritériumok listáját – jelentette be kedd este az Antena 1 műsorában Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kilenc déli megyére hőségriasztást, az ország több mint felére zivatarokra figyelmeztető riasztást adott ki szerdán.
A tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragását célzó második megszorító csomagot nem felelősségvállalással kell elfogadtatni – jelentette ki a legnagyobb kormányerő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) több vezető politikusa is.
szóljon hozzá!