Újabb paktumbotrány: két éve is titkos megállapodást kötött a legfőbb ügyészség a hírszerzéssel

Folytatódik a legfőbb ügyészség és a hírszerzés közötti titkos megállapodások kiváltotta botrány: Tudorel Toader igazságügy-miniszter szombaton elrendelte Augustin Lazăr legfőbb ügyész szakmai tevékenységének kivizsgálását, miután kiderült:

a legfőbb ügyészség és a SRI 2016-ban is kötött egy megállapodást, amely arról szólt, milyen feltételekkel férhetnek hozzá az ügyészek az Országos Kommunikáció-megfigyelő Központ adataihoz.

A dokumentum létére csütörtökön este derült fény. Toader szombaton közösségi oldalán közölte: bár néhány hónappal ezelőtt pozitívan értékelte, hogy a legfőbb ügyész hajlandó volt feloldani az ügyészség és a SRI között 2009-ben megkötött paktum titkosságát, most kiderült, hogy egy, már 2016-ban érvényét vesztett megállapodásról volt szó.

A hír nyomán Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a képviselőház elnöke pénteken a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által elkövetett esetleges törvénytelenségek felderítésére szólította fel a SRI működésének ellenőrzésével megbízott parlamenti bizottságot. Călin Popescu-Tăriceanu, a kisebbik koalíciós partner Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke szombaton „bátorítónak” nevezte Toader bejelentését, rámutatva: elfogadhatatlan, hogy a „párhuzamos állam” beférkőzött az igazságszolgáltatásba.

A megállapodás első, nem titkos változatát még csütörtökön este ismertették a közszolgálati televízió egyik műsorában. Itt Doru Buşcu, a Caţavencii című hetilap újságírója beszélt arról, hogy létezik egy 2016-os megállapodás, amelyet Augustin Lazăr legfőbb ügyész és Eduard Hellvig, a SRI igazgatója írt alá azt követően, hogy az alkotmánybíróság megtiltotta, hogy a SRI részt vegyen az ügyészségi nyomozásokban. 

A két évvel ezelőtti megállapodás azt rögzíti, hogyan hallgattathatják le az ügyészek a gyanúsítottak beszélgetéseit a nyomozások során.

A dokumentum értelmében a SRI közvetlen és független hozzáférést biztosít az általa kezelt lehallgatási központhoz az ügyészek számára a nyomozások érdekében, azon esetekben, amelyekben ezt az illetékes bíróság jóváhagyta. Ez ugyan nem titkos, és a legfőbb ügyészség honlapján is elérhető, ugyanakkor híre ment, hogy a megállapodásnak létezik egy titkos változata is.

Ezt igazolta be Darius Vâlcov miniszterelnöki tanácsadó, aki csütörtökön éjjel a Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra a megállapodás titkos, bővebb változatát, amelyről azt állította, hogy „egy ismeretlen hagyta a küszöbén”. A 2016 decemberében aláírt paktum többek között rögzíti, hogy annak hatályba lépése nyomán megszűnik a két intézmény között 2009-ben megkötött korábbi megállapodás hatálya. 

A 27 pontos megállapodás nem csupán arról szól, hogy a hírszerzés támogatja az ügyészséget a lehallgatások technikai részeinek lebonyolításában, hanem arról is, hogy a felek kölcsönösen tájékoztatják egymást a tevékenységük során beszerzett olyan információkról, amelyek segíthetik a másik fél feladatainak ellátását. Sőt mi több, az ügyészség kötelezte magát, hogy a SRI kérésére 60 napon belül tájékoztatja a hírszerzést arról, milyen eredménnyel jártak a hírszerzés által számára eljuttatott információk alapján indított vizsgálatok. 

A paktum nyilvánosságra hozatala miatt a legfőbb ügyészség pénteken nyomozást indított államtitoksértés miatt, Vâlcov ugyanakkor cáfolta, hogy államtitkot sértett volna.

A titkos paktum kapcsán Eduard Hellvig SRI-igazgató pénteken este azt állította: ma már egyetlen, az igazságszolgáltatást érintő titkos megállapodás sincs érvényben, miután 2017 februárjától az összes paktumot felmondták.

Mint elmondta, a most nyilvánosságra került titkos megállapodást egy 2016-os kormányhatározat alapján kötötték meg, amelynek értelmében a SRI-nek ilyen megállapodásokat kellett aláírnia az állami intézményekkel.

A paktumokat azt követően bontották fel, hogy egy belső vizsgálat nyomán kiderült: a SRI nélkülük is képes törvényesen ellátni a feladatát. Ovidiu Marincea, a SRI szóvivője azt állította: a paktumot már néhány hónappal az aláírását követően felmondták, mivel „haszontalannak” bizonyult, ezért aztán maga a dokumentum, illetve a felmondásáról szóló irat is a SRI tevékenységét felügyelő parlamenti bizottságnál van. Claudiu Manda, a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke ugyanakkor cáfolta Marincea állítását, és közölte: nem tud arról, hogy a titkos paktum a bizottságban lenne.

Augustin Lazăr legfőbb ügyész szerint a titkos paktum ügye „áltéma”, mivel azt törvényesen kötötték meg, és csupán technikai együttműködésről szólt.

Úgy vélte, a vizsgálat újabb támadás a legfőbb ügyészség ellen, amely a társadalom számára kiemelt jelentőségű nyomozásokat folytat, például az erőszakba fulladt augusztus 10-i kormányellenes tüntetés ügyében.

A legfőbb ügyészség pénteken azt közölte, az eredetileg titkos paktumot, amelynek hatálya 2017. márciusában megszűnt, idén márciusban megküldték az igazságügyi tárcának és a CSM-nek, és a titkosítása feloldását is kezdeményezték.

Klaus Johannis államfő pénteken az ellenzéki liberálisok egyik tanácskozása alkalmából újságíróknak elmondta: teljes mértékben megbízik a legfőbb ügyészben és a hírszerzés vezetőjében, és meggyőződése, hogy nem írtak alá olyan dokumentumot, amely törvénytelen lenne. Johannis május 4-én elutasította, hogy érdemben kommentálja a titkos megállapodásokat arra hivatkozva, hogy egyet se kötöttek az ő elnöki mandátuma idején, amely 2014-ben kezdődött, viszont ezt a mostanit 2016-ban írták alá.

Az ellenzéki pártok megalapozatlannak nevezték Toadernek a legfőbb ügyész tevékenységének kivizsgálására irányuló kezdeményezését, és szerintük a miniszter célja az, hogy Lazărt leváltsa és a helyére olyan legfőbb ügyész kerüljön, aki teljesíti a kormány parancsait.

Mint ismeretes, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) alkotta kormánykoalíció az elmúlt hónapokban valóságos kampányt indított annak érdekében, hogy nyilvánosságra kerüljenek az igazságügyi szervek és a SRI között az elmúlt évtizedben megkötött titkos megállapodások, amelyeket annak bizonyítására próbál felhasználni, hogy a hírszerzés így fonta be az igazságszolgáltatást, egyfajta „párhuzamos államot” hozva létre, amely az ügyészségek és a hírszerzés által közösen kreált koholt korrupciós vádak alapján próbálja meg félreállítani a számára kényelmetlen politikusokat.