Fotó: Facebook
Dél-Amerikai körútjára is egy, az államfői hivatal által egy luxemburgi cégtől bérelt luxusrepülőgéppel indult útnak Klaus Iohannis államfő, akárcsak nemrég, amikor ázsiai országokat látogatott meg.
2023. április 17., 15:592023. április 17., 15:59
A BoardingPass beszámolója szerint ugyanarról a Boeing 737-900ER-ről van szó, amellyel Iohannis Ázsiába utazott.
Többszörösen titkosítottak a román állami vezetők hivatalos útjainak költségei: mint kiderült, nem csupán az számít minősített információnak, mennyiért béreltek például ki egy repülőgépet, hanem az is, hogy ezt milyen jogszabály alapján titkosították.
Mint arról beszámoltunk, március eleji, Japánban és Szingapúrban tett látogatása után számos bírálat érte az elnököt, amiért luxusgéppel utazott.
A Boeing 737-900ER(BBJ) Global Jet a luxemburgi székhelyű Global Jet tulajdonában van.
A repülő március 4-én, azaz szombaton szállt fel Bukarestből – ám nem Kelet felé indult, hanem Nagyszebenbe, vélhetően azért, hogy saját városában vegye fel az elnököt, aki korábban az egykori szász település polgármestere volt.
Az adatok szerint a szóban forgó gép 19 utast képes szállítani.
Méghozzá luxuskörülmények között: kényelmes karosszékekkel és televízióval felszerelt társalgó és franciaágyas hálószoba is várja az utasokat.
Miközben a távol-keleti hivatalos látogatásáról hazatérő Klaus Iohannis államfő számára kibérelt luxusrepülőgép vasárnap este landolt a nagyszebeni repülőtéren, arra is fény derült, hogy az egykori hivatalos román kormánygép ma is üzemel.
Az államfői hivatal a gép költségeit firtató kérdésekre azt közölte: a hatályos jogszabályok értelmében minősített információnak minősül, hogy mennyiért bérlik a hivatalos államfői delegációkat szállító gépeket, illetve minden, a hivatalos utakkal kapcsolatos részlet, így az útvonal is.
A dokumentum azon okokra is kitér, hogy miért kell bérelt repülővel utaznia az államfőnek.
Eszerint 2010-ig a Romavia légitársaság biztosította az állami vezetők hivatalos légi szállítását, akkor azonban a cég csődbe ment.
Ezt követően 2013-ig a Tarom állami légitársaság biztosított két repülőgépet az állami utak számára, a közlekedési tárca költségvetésében külön tételt képezett a két gép készenlétben tartása és üzemeltetése.
Ennek ellenére 2017-ig az elnöki hivatal továbbra is a Tarom szolgáltatásait vette igénybe, de 2016-tól az együttműködés ellehetetlenült, mivel a légitársaság nem tudta folyamatosan biztosítani a gépeket, amikor szükség lett volna rájuk, ugyanakkor drágábban is számította fel a bérleti díjukat.
Nem hozható nyilvánosságra, mennyiért bérli az államfői hivatal az elnököt hivatalos utakra szállító repülőgépeket, a hivatalos kormánygép hiánya pedig gazdasági és imázsbeli hátrányt is okoz az országnak.
A jelenlegi rendszer kapcsán közölték, a hivatalos utakra azok jellege szerint választják ki a kibérlendő repülőgépeket, aszerint, hogy rövid, közepes vagy nagy távolságra kell szállítani az elnöki delegációt.
Azt is közölték, hogy az államfői hivatal még 2015-ben javaslatot tett a hivatalos repülőutak jelentette probléma megoldására, a legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) pedig jóváhagyta, hogy a védelmi minisztérium égisze alatt létrejöjjön egy, a különleges légiutak lebonyolítását szolgáló struktúra.
Ennek nyomán ismét elkezdte tevékenységét az a tárcaközi testület, amelynek egy repülőgép beszerzése volt a feladata. 2016-ban aztán a testületet fel kellett oszlatni, majd újra létre kellett hozni, mivel kiderült, hogy működése során eljárási hibák történtek.
Az elnöki hivatal mindezek kapcsán megjegyezte: már csak azért is szükségesnek tartják egy hivatalos kormánygép beszerzését, mert annak hiánya működési problémákat okoz, emellett a gépek bérlése gazdaságilag sem hatékony, ráadásul Románia külföldi imázsa is csorbát szenved.
Luxusrepülőgéppel utazott Japánba Klaus Iohannis államfő – tette közzé a Boardingpass.ro repülési szakportál.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
szóljon hozzá!