Fotó: Facebook
Többszörösen titkosítottak a román állami vezetők hivatalos útjainak költségei: mint kiderült, nem csupán az számít minősített információnak, mennyiért béreltek például ki egy repülőgépet, hanem az is, hogy ezt milyen jogszabály alapján titkosították.
2023. március 16., 16:012023. március 16., 16:01
Magyarán: maguk a hivatalos utakkal kapcsolatos információkat államtitokká minősítő rendeletek is titkosak.
A témát az tette aktuálissá, hogy – mint arról mi is beszámoltunk – kiderült: Klaus Iohannis államfő egy bérelt luxusrepülővel utazott távol-keleti, Japánt és Szingapúrt érintő hivatalos látogatásra.
A repülőgépbérlés költségeit firtató kérdésekre az elnöki hivatal szűkszavúan csupán annyit válaszolt: a hivatalos utak részleteire – így a költségekre – vonatkozó adatok minősítettek, így nem tartoznak elszámolással a nyilvánosság előtt.
A közleményben a 755/1998-as kormányrendeletre hivatkoznak.
A Hotnews szerint az említett rendelet a hivatalos repülőutak megszervezésének, előkészítésének és lebonyolításának mikéntjét rögzíti.
Kormányzati források szerint még az Emil Boc jelenlegi kolozsvári polgármester vezette kormány titkosította 2010-ben.
És nem Iohannis az első állami vezető, aki erre hivatkozott, amikor megtagadta, hogy nyilvánosságra hozza külföldi repülésének költségeit:
2018-ban Viorica Dăncilă akkori miniszterelnök izraeli útjáról nem közöltek részleteket a jogszabály alapján, amelyhez még az 585/2002-es és a 781/2002-es, a szolgálati titoknak minősülő információk védelméről szóló rendeleteket is hozzásorolták.
A 755/1998-as rendelethez hasonlóan utóbbi kettő is titkos – vagyis többszörösen is bebiztosították, hogy a nyilvánosság ne férhessen hozzá az állami vezetők utazásainak költségeiről szóló információkhoz.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!