Túl sokat gondolnak magukról a közszférában dolgozók egy felmérés szerint

A netezés és az irodai alkalmazások használata ma már alapnak számít, nem fejlett digitális készségnek •  Fotó: Gábos Albin

A netezés és az irodai alkalmazások használata ma már alapnak számít, nem fejlett digitális készségnek

Fotó: Gábos Albin

A közszférában dolgozók közel 90 százaléka túlbecsüli magát, és tévesen azt hiszi, hogy fejlett digitális készségekkel rendelkezik csupán annak köszönhetően, hogy tud böngészni az interneten – derül ki az APSAP Képzési Központ, a vezető romániai akkreditált tanfolyamok szolgáltatója által az állami rendszerben dolgozó, 5162 fős mintán végzett felmérés adataiból.

Krónika

2024. április 23., 19:022024. április 23., 19:02

A közvélemény-kutatás eredményeit ismertető elemzés szerint erre az önértékelésre tekintettel a közszférában dolgozók nem fejlesztik folyamatosan készségeiket, és kis számban vesznek részt tudásukat felfrissítő tanfolyamokon. Ráadásul a képzéseken részt vevők 50 százaléka azt mondja, saját zsebből fizetett, ami hosszú távon elrettentő, különösen azért, mert a törvény kötelezi az állami intézményeket arra, hogy folyamatosan beruházzanak az alkalmazottak továbbképzésébe.

A válaszadók által szolgáltatott adatok elemzését követően 1477 fő véli úgy, hogy a digitális készségeket magas szinten uralja.

Közülük 1285-en a fejlett digitális készségek alatt a hatékony internetes böngészést és keresést értik, míg mindössze 140-en mondták, hogy rendelkeznek programozási és szoftver-/alkalmazásfejlesztési (HTML) készségekkel, ami valóban magas szintű tudást jelent.

Az eredmény riasztó, mivel a hatékony internetes böngészés és keresés nem igényel fejlett digitális készségeket, így valódi eltérés van a fejlett digitális készségek érzékelése és a tényleges szintjük között – húzza alá a Wall-street.ro gazdasági portál által szemlézett elemzés.

Ami a digitális készségeket illeti, az állami alkalmazottak szerint legalább 3–4 készséggel rendelkeznek, beleértve az internetes böngészést, a munkakör-specifikus szoftverek és alkalmazások használatát, de olyan technikai készségeket is említettek, mint a szoftverprogramozás, a multimédiaszerkesztés és az adatfeldolgozás.

A digitális készségek és ismeretek túlbecsülése a fejlesztésük szükségességének alulértékeléséhez vezet, ami mind egyénileg, mind kollektíven aggodalomra ad okot – hangsúlyozza az elemzés.

Kitér arra is, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentése szerint az alapvető digitális készségek szintje az elmúlt években fokozatosan emelkedett a legtöbb uniós tagállamban, Romániában azonban nem. Románia a gazdaságilag aktív felnőttek körében a digitális készségek tekintetében az utolsó előtti helyen áll, épp csak Bulgáriát tudhatja maga mögött.

Az Eurostat ugyanakkor egyértelmű különbséget tesz az alap- és a haladó szintű készségek között.

A digitális készségekre vagy kompetenciákra különböző meghatározások léteznek, és az olyan kifejezéseket, mint a „digitális írástudás”, „digitális kompetencia”, „IKT-készségek” (információs és kommunikációs technológiák – IKT) és „e-készségek”, gyakran szinonimaként használják. Az Európai Tanács 2018 májusában a digitális kompetenciát a következőképpen határozta meg: „magában foglalja a digitális technológiák magabiztos, kritikus és felelősségteljes használatát, valamint a tanulás, a munka és a társadalomban való részvétel érdekében történő felhasználását. Ide tartoznak az információs és adatismeret, a kommunikáció és az együttműködés, a médiaműveltség, a digitális tartalmak előállítása (beleértve a programozást is), a biztonság (beleértve a digitális jólétet és a kiberbiztonsági készségeket), a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdések, valamint a problémamegoldás és a kritikus gondolkodás”.

Az informatikai szakemberek szerint pedig a fejlett digitális kompetenciák közé tartozik többek között a magasszintű technikai tudás, a HTML-kód írásának képessége, a szoftveralkalmazások fejlesztése és a különböző programozási nyelvekkel való munka, az adatok megfelelő gyűjtésének, rendszerezésének, elemzésének és értelmezésének képessége, de mindenekelőtt a kiberbiztonsággal kapcsolatos fejlett ismeretek.

Az internetezés vagy az irodai alkalmazások használata tehát a szakemberek szerint csak alapkészségek, amelyeket ráadásul a modern és digitalizált világban folyamatosan fejleszteni kell.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 12., szombat

Egy nyugdíjasnak 50 lej is sokat jelent – A PSD a deficitcsökkentő intézkedések terhének elosztását bírálja

A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.

Egy nyugdíjasnak 50 lej is sokat jelent – A PSD a deficitcsökkentő intézkedések terhének elosztását bírálja
2025. július 12., szombat

Megválasztották Ilie Bolojant a PNL elnökévé, a cél a demokratikus jobboldal újjáépítése

Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.

Megválasztották Ilie Bolojant a PNL elnökévé, a cél a demokratikus jobboldal újjáépítése
2025. július 12., szombat

A PSD távol marad a PNL kongresszusától, nem ugyanaz a kormányzati és a politikai együttműködés

A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.

A PSD távol marad a PNL kongresszusától, nem ugyanaz a kormányzati és a politikai együttműködés
2025. július 12., szombat

Nicușor Dan a PNL kongresszusán: az a legjobb az országnak, ha a koalíció folytatja a munkáját

Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.

Nicușor Dan a PNL kongresszusán: az a legjobb az országnak, ha a koalíció folytatja a munkáját
2025. július 11., péntek

„Veszélyben” az állami vállalatok vezetőségei – ismertette a deficitcsökkentés második csomagját a miniszterelnök

Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.

„Veszélyben” az állami vállalatok vezetőségei – ismertette a deficitcsökkentés második csomagját a miniszterelnök
2025. július 11., péntek

Az államkasszába utalta fizetése 20 százalékát az energiaügyi miniszter

Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.

Az államkasszába utalta fizetése 20 százalékát az energiaügyi miniszter
2025. július 11., péntek

Megszabadulna a román hadsereg a Kalasnyikovoktól, nagyszabású fegyverbeszerzést tervez

Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.

Megszabadulna a román hadsereg a Kalasnyikovoktól, nagyszabású fegyverbeszerzést tervez
2025. július 11., péntek

Megtagadta egy korábbi miniszterelnök fuvarozását egy bukaresti taxis, most már bánhatja

A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.

Megtagadta egy korábbi miniszterelnök fuvarozását egy bukaresti taxis, most már bánhatja
2025. július 11., péntek

Sok állami cég vezetőjét „kényeztetik el” csillagászati összegű fizetéssel, de akadt, aki lemondott róla

Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.

Sok állami cég vezetőjét „kényeztetik el” csillagászati összegű fizetéssel, de akadt, aki lemondott róla
2025. július 11., péntek

Visszaelőzte a PSD a PNL-t, de továbbra is az AUR a nyerő egy friss felmérés szerint

A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.

Visszaelőzte a PSD a PNL-t, de továbbra is az AUR a nyerő egy friss felmérés szerint