Oleksandr Bankov, Ukrajna bukaresti nagykövete
Fotó: Facebook
Oleksandr Bankov, Ukrajna bukaresti nagykövete továbbra is azt állítja, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kétszer próbált meg belépni az ország területére, és mindannyiszor visszautasították. Kelemen ezt korábban többször cáfolta.
2019. április 21., 14:092019. április 21., 14:09
2019. április 21., 14:152019. április 21., 14:15
A diplomata minderről a G4Media hírportálnak adott interjúban beszélt, amelyben mindazonáltal ezúttal sem indokolta meg Kelemen Hunor kitiltásának okát. Mint ismert, az RMDSZ elnöke április 6-án a Záhony–Csap-határátkelőn szeretett volna belépni Ukrajnába, ahol azonban román diplomata-útlevelének felmutatása után közölték vele, hogy a két társa folytathatja az utat, neki azonban vissza kell fordulnia. Kelement arról tájékoztatták az ukrán határőrizeti szervek, hogy másfél évre kitiltották az országból; magyarázatot nem adtak belépése megtagadására.
A romániai magyar politikus kitiltásának okát firtató kérdésre Oleksandr Bankov úgy válaszolt: nem beszélhet az indokról, mivel a döntés – ami szerinte nem különbözik az európai gyakorlattól – nem a kijevi külügyminisztérium, hanem az ukrán határrendészet, a bevándorlási hivatal vagy a nemzetbiztonsági szolgálat hatáskörébe tartozik.
A riporter közbevetésére, miszerint 2017-ről és az idei kísérletről van-e szó, Bankov annyit válaszolt: Kelemen idén áprilisban kapta kézhez hivatalosan a kitiltásáról szóló dokumentumot, amit aláírt. A diplomata ugyanakkor hozzátette, hogy Kelemen Hunor román diplomata-útlevéllel próbált belépni Ukrajnába áprilisban.
A G4Media munkatársa megkérdezte Bankovtól, hogy van-e összefüggés Kelemen kitiltása, valamint az RMDSZ és a Fidesz közötti jó viszony között. A diplomata közölte, ebben az esetben egy adott politikai személyiség tevékenységéről van szó, és nem „mossák össze” a politikust az adott párttal. „Tudja nagyon jól, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is erőteljesen hallatja a hangját, amikor Magyarországnak a határain túl élő magyar közösségekkel kapcsolatos politikájáról van szó. De ez nem jelenti, hogy a Fidesz valamennyi tagja azonosul a kormányfő álláspontjával. Például ha Orbán esetében megtiltanák a belépést egy országba, ez nem jelenti, hogy a pártja többi tagja esetében is hasonló intézkedést foganatosítanának” – fogalmazott a román portálnak adott interjúban Ukrajna bukaresti nagykövete.
Hozzátette, az RMDSZ-nek és a Fidesznek joga van szövetségre lépni egymással, ez azonban szerinte nem jelenti azt, hogy „bizonyos kijelentések tolerálhatóak, vagy adott politikai alakulat tevékenységéhez köthetőek”. Arra a kérdésre, hogy hoztak-e az ukrán hatóságok kitiltásról szóló intézkedést az RMDSZ más politikusaival kapcsolatban is, Oleksandr Bankov közölte: nem tudja, mert ez nem tartozik a nagykövetség hatáskörébe.
A nagykövet korábban, az áprilisi incident követően is azt állította: Kelemen Hunor Ukrajnába történő beutazását nem először akadályozták meg a kijevi hatóságok. Szerinte az RMDSZ elnöke már 2017. november 3-a óta nem utazhat be Ukrajnába és az ukrán hatóságok döntésével a magyar politikus is tisztában volt. A nagykövet szerint ugyanis azóta Kelemen megpróbált már magyar útlevéllel belépni Ukrajnába, és akkor is elutasították.
Az RMDSZ elnöke szerint azonban az ukrán nagykövet valótlanságot állít, amikor azt mondja róla, hogy korábban magyar útlevéllel próbált belépni Ukrajnába. „Az elmúlt húsz évben nem voltam Ukrajnában, és soha nem használtam magyar útlevelet. (...) Arra kérem a bukaresti ukrán nagykövetet, Oleksandr Bankov urat, hogy ő is mutassa be az állítólagos korábbi beutazásomat megtiltó hasonló dokumentumokat” – reagált közösségi oldalán Kelemen Hunor a külképviseleti vezető állítására. A politikus a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva közölte: nem rendelkezik magyar útlevéllel.
Hosszas hallgatás után üzenetet tett közzé Călin Georgescu, a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt, ám nem buzdított egyértelműen arra, hogy az emberek az őt „helyettesítő” George Simionra szavazzanak.
Kedden elkezdődött a másodikosok országos képességfelmérője az anyanyelv és irodalom tantárggyal.
Teljesen eltűnt a különbség a megismételt elnökválasztás második fordulójába jutott két jelölt, George Simion és Nicușor Dan között, olyannyira, hogy fej-fej mellett, egyenlő támogatottsággal állnak – legalábbis ez áll az AtlasIntel friss felmérésében.
Közleményben fejezte ki aggodalmát az Országos Audiovizuális Tanács (CNA), miután George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és a szélsőjobboldal államfőjelöltje tudtukon kívül lefilmezte a Digi 24 újságíróit, és sértegette is őket.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulnak az USR parlamenti képviselői, miután George Simion, az AUR elnökjelöltje azt állította a blogján, hogy kritikusai „zavart elméjű” és „irracionális” emberek.
Hallgatólagosan elfogadta a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely értelmében a köztisztséget betöltő pedagógusok legtöbb öt egymást követő éven át tarthatják fent tanári állásukat.
Szoros lesz a verseny és magasabb részvételre lehet számítani az elnökválasztás május 18-i, második fordulójában – nyilatkozta Remus Ștefureac szociológus, az INSCOP közvélemény-kutató intézet igazgatója.
Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy Románia nem fog kilépni az Európai Unióból, bárki is nyeri meg az elnökválasztást, mert a nép nem akar kilépni.
Idén márciusban is negatív (-11 150 fő) volt a természetes szaporulat Romániában, amelyik nagyobb volt, mint a tavaly márciusi népességfogyás (-8982 fő) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
A Román Ortodox Egyház közleményt adott ki, amelyben megerősíti semlegességét az elnökválasztási kampány kapcsán, miután a renitens magatartásáról ismert Konstancai érsek, Teodosie részt vett az AUR új székházának avatóünnepségén.
2 hozzászólás