A nagy egyesülés centenáriumát ünneplő románok Mihai Viteazul szobránál Gyulafehérváron
Fotó: Rostás Szabolcs
Még az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó gyulafehérvári román nagygyűlés centenáriumi évében törvényerőre emelné a máig meg nem valósult gyulafehérvári ígéreteket az RMDSZ.
2018. december 03., 17:452018. december 03., 17:45
2018. december 03., 17:552018. december 03., 17:55
A szövetség hétfőn bejelentette, törvénytervezetet iktatott a bukaresti parlamentben, amellyel az érvényes román jogrend részévé tenné a Gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó részét. Az RMDSZ hírlevele szerint a szövetség törvényhozói törvénytervezetbe foglalták az 1918-ban elfogadott Gyulafehérvári nyilatkozat harmadik pontjának első alpontját.
Ennek értelmében az RMDSZ törvénytervezete többek között azt kéri a román államtól, hogy biztosítson lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, helyi, megyei, országos és európai szinten egyaránt. Szerepel a javaslatok között a nemzeti kisebbségek arányainak megfelelő képviselet biztosítása a bíróságokon és törvényszékeken, a kisebbségek számarányának megfelelő számú munkahely elkülönítése a kormányzati és dekoncentrált intézmények vezető testületeiben, valamint a különböző szaktárcák testületeiben.
Szorgalmazza az RMDSZ a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatásának szabályozását a kisebbségek statútumában, a fejlesztési régiók létrehozásának, valamint különleges státusú autonómiák megteremtésének lehetőségét azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él, a megyei tanácsok döntése nyomán.
Az alakulat úgy értékeli, hogy Románia 100 éves évfordulóján be kell emelni a román jogrendbe az ország területén élő nemzeti kisebbségek jogos elvárásait. „A demokrácia alappillére a jogállamiság, a román demokrácia pedig csakis akkor lehet teljes, ha közjogi szempontból is érvényesek és alkalmazásukban is háborítatlanok a modern román állam jogalapját jelentő 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen megfogalmazottak” – állapítja meg az RMDSZ hírlevele.
Különben Viorica Dăncilă miniszterelnök a bukaresti parlament múlt heti díszülésén kijelentette: a romániai nemzeti kisebbségek alapvető jogait az 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozat garantálta. A kormányfő szerint a „ma is érvényes elv” arra a jogra vonatkozik, hogy a kisebbségek használhassák anyanyelvüket az oktatásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban. Úgy értékelte: a gyulafehérvári elvek teljesülését igazolja az a tény is, hogy a bukaresti parlamentben 18 nemzeti kisebbség képviselői, és az RMDSZ törvényhozói is jelen vannak.
Nicușor Dan „viszonylag pesszimista” az ukrajnai háborúról szóló orosz-amerikai csúcstalálkozó kimenetelével kapcsolatban.
Nem csak a szociáldemokraták „lázadoznak”, több nemzeti liberális párti (PSD) polgármester is felháborodásának adott hangzott a párt belső csoportjaiban Ilie Bolojan miniszterelnök tervei miatt.
2025. augusztus 18. és szeptember 15. között az átlagos hőmérséklet megközelíti az időszakra jellemző normál értékeket az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
A haderőfejlesztésre szánt forrásokat nem érintik a megszorítások – jelentette ki pénteken egy konstancai sajtóeseményen a román védelmi miniszter.
Közel egymillió eurónak megfelelő összeg befizetésére szólította fel az adóhatóság (ANAF) Klaus Iohannis volt államfőt.
Az iskolahálózat átszervezése nyomán 507 jogi személyiséggel rendelkező tanintézmény, azaz az összes iskola mintegy 8,1 százaléka, kerül át más iskolák igazgatása alá – közölte az oktatási minisztérium.
Csak kisebb kártérítésre számíthatnak a román állam részéről azok a moldvai árvízkárosultak, akik nem kötötték meg a kötelező lakásbiztosítást, illetve azok is, akiknek nincs építési engedélye a kárt szenvedett ingatlanjukra – jelentette be Raed Arafat.
Az alkotmánybíróság tagjaira nem vonatkozik a kormány által javasolt, a bírói nyugdíjak módosításáról szóló törvénytervezet, amelyet a munkaügyi minisztérium tett közzé.
Az Országos Környezetőrség felügyelőit hordozható videokamerákkal szerelik fel, és a drónokkal készített felvételeket bizonyítékként használhatják fel a szankciók alkalmazása során – fejtette ki csütörtökön Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Romániában több mint 50 százalékkal csökkent a felsőoktatási ösztöndíjalap a kormány júliusban hatályba léptetett deficitcsökkentő intézkedéseinek hatására, ami hallgatók tízezreit fosztja meg a támogatástól.
szóljon hozzá!