Klaus Iohannis és felesége (második üléssor) Kenyában
Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis elnök idén 34 hivatalos külföldi utazást tett, amelyek összértéke meghaladta a 41 millió lejt.
2023. december 31., 15:292023. december 31., 15:29
Az Államelnöki Hivatal az Agerpres hírügynökség megkeresésére közölte, a Klaus Iohannis elnök által vezetett hivatalos küldöttségek 34 külföldi útjának kiadásai 2023-ban összesen 41 104 103 lejt tesznek ki.
A tájékoztatás szerin Klaus Iohannis idén több országba is ellátogatott, nevezetesen Azerbajdzsánba (február 2-3. - hivatalos látogatás és részvétel a Déli Gázfolyosó Konzultatív Tanácsának miniszteri ülésén), Luxemburgba (hivatalos látogatás - február 27.), Lengyelországba (február 22. - B9 találkozó), Belgiumba (Európai Tanács ülései - február 9., március 23-24., június 29-30., október 26-27., december 14-15., CELAC - július 17-18., hivatalos látogatás - november 8., december 13. - EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó), az Egyesült Arab Emírségekbe (március 18-21. - hivatalos látogatás és december 2-4. - COP28), Bulgáriába (március 15. - hivatalos látogatás), Japánba (március 6-8. - hivatalos látogatás), Szingapúrba (március 10. - állami látogatás), Egyesült Királyságba (május 5-6. - részvétel III. Károly király és Camilla királynő koronázási ünnepségén), Izlandra (május 16-17. - Európa Tanács csúcstalálkozó), a Holland Királyságba (NATO-csúcstalálkozót előkészítő kisebb találkozó), Szlovákiába (június 6. - B9-csúcstalálkozó), a Moldovai Köztársaságba (Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója), Litvániába (július 11-12. - NATO-csúcs), az Egyesült Államokba (december 19-21. - ENSZ-közgyűlés), Magyarországra (október 11. - hivatalos látogatás), Portugáliába (október 7-9. - állami látogatás), Spanyolországba (október 5. - Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója és az Európai Tanács informális ülése).
Egy évvel második ötéves mandátumának lejárta előtt afrikai körútra indul Klaus Iohannis államfő – fölmerül azonban a kérdés, hogy a meglehetősen borsos árú utazgatásnak lesz-e valamilyen konkrét politikai vagy gazdasági hozadéka Románia számára.
Ha az ország számára konkrét gazdasági vagy politikai hasznot nem is biztos, hogy hoz Klaus Iohannis államfő afrikai körútja, legalább egy cég mégis profitálhat belőle.
Az államfő 2023-ban két kitüntetést kapott: a Franz Werfel emberjogi díjat és a Német Polgári Díjat (Németországban június 3-4-én.).
Az elnöki hivatal közlése szerint az év eleje és december 13. között Iohannis elnök 11 törvényt küldött vissza újbóli megfontolásra a parlamentnek, és 14 alkotmányossági óvást nyújtott be az alkotmánybírósághoz.
December 13-ig 34 kegyelmi kérelmet regisztráltak. Az államfő idén sem hagyta jóvá a kegyelmi kérelmeket.
December 14-ig 740 kitüntetést adott az elnöki hivatal, ebből 34-et az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a szociális nevelés és a sport területén működő intézményeknek.
A román állampolgárok 2023-ban súlyos megpróbáltatásokkal és bizonytalansággal teli időszakon mentek keresztül, de Románia biztonságos ország maradt, stabil kormánnyal, amely folytatta a nagy állami intézmények modernizálását – mondta Klaus Iohannis államfő újévi üzenetében. Iohannis felidézte, hogy miközben az ország határain még mindig háború dúl, Románia továbbra is biztonságos ország. „Tagjai vagyunk a NATO-nak, történelmünk legnagyobb biztonsági garanciáival rendelkezünk, így mindannyian védve vagyunk minden lehetséges fenyegetéssel szemben. Sikerült stabil kormányt fenntartanunk, amely folytatta a főbb állami rendszerek modernizálását az oktatástól az egészségügyön át az infrastruktúráig és a közigazgatásig” – fogalmazott az államfő. Az elnök kijelentette, Románia „robosztus” gazdasággal rendelkezik, és sikerült megerősítenie energiafüggetlenségét, többek között a környezetet védő zöld technológiák alkalmazásával. „Az év vége jó alkalom arra is, hogy optimistán és bizakodva tekintsünk a jövőbe. Hatalmas fejlődési potenciállal rendelkezünk, és a 2024-es választási év olyan döntések elé állít bennünket, amelyek meghatározzák országunk sorsát. Ezért létfontosságú, hogy minden jövőbeli választáson éljünk szavazati jogunkkal, ha azt akarjuk, hogy Romániát olyanná tegyük, amilyenné mi szeretnénk. Fogadjuk tehát 2024-et reménnyel és azzal a meggyőződéssel, hogy együtt minden akadályt le tudunk győzni. Az egység és a szolidaritás szellemében kívánok mindannyiuknak egészséget, boldogságot és sikereket az új évre! Boldog új évet!” – zárta üzenetét az államfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!