Fotó: Presidency.ro
Ha az ország számára konkrét gazdasági vagy politikai hasznot nem is biztos, hogy hoz Klaus Iohannis államfő afrikai körútja, legalább egy cég mégis profitálhat belőle.
2023. november 16., 10:272023. november 16., 10:27
Egy élelmes utazási iroda ugyanis megérezte az elnök négy afrikai országot felölelő turnéjában rejlő lehetőséget, és le is csapott rá: Iohannis látogatásával reklámozza saját kenyai szafarijait.
„Fedezze fel Kenya vadonját elnöki stílusban! Lépjen az elnök nyomdokaiba egy felejthetetlen szafarin. Last minute 1584 eurótól/fő” – olvasható az utazási iroda közösségi oldalán közzétett hirdetésben.
A Kenyában állami látogatáson tartózkodó román államfő szerdán a Nairobi Nemzeti Parkban tett látogatása során találkozott Alfred Nganga Mutua kenyai természetvédelmi miniszterrel és Erustus Kangával, a Kenya Wildlife Service főigazgatójával.
A román elnöki hivatal tájékoztatása szerint Iohannis elnök november 14-23. között Kenyába, Tanzániába, a Zöld-foki Köztársaságba és Szenegálba látogat.
A Kenyában állami látogatáson tartózkodó román államfő szerdán a Nairobi Nemzeti Parkban tett látogatása során találkozott Alfred Nganga Mutua kenyai természetvédelmi miniszterrel és Erustus Kangával, a Kenya Wildlife Service főigazgatójával.
A közlemény szerint Klaus Iohannis – más államfőkhöz hasonlóan – a kenyai fél meghívására kereste fel a Nairobi Nemzeti Parkot, amely a világon egyedülálló módon közel hozza a városi környezethez a biológiai sokféleséget.
Megkezdte afrikai látogatását kedden Klaus Iohannis román államfő, akit elsőként kenyai hivatali kollégája, William Ruto fogadta a nairobi elnöki rezidencián.
Mint arról beszámoltunk,
Az elnök útitervében szereplő országok távolról sem tartoznak Románia legfontosabb kereskedelmi partnerei közé. Mivel az elnöki adminisztráció augusztus óta kimerítette a költségvetését, a román kormány további 7 millió lejt utalt ki számára az év végi projektekre, köztük a mostani afrikai körútra. Ez tulajdonképpen nem is olyan sok pénz, legalábbis ha a korábbi a korábbi dél-amerikai és ázsiai körutakat nézzük, amelyek egyenként több mint 1 millió euróba kerültek.
Egy évvel második ötéves mandátumának lejárta előtt afrikai körútra indul Klaus Iohannis államfő – fölmerül azonban a kérdés, hogy a meglehetősen borsos árú utazgatásnak lesz-e valamilyen konkrét politikai vagy gazdasági hozadéka Románia számára.
Azonban a Románia és a Zöld-foki szigetek közötti kétoldalú kereskedelem volumene annyira nem indokolná a látogatást, mivel az idei év első hét hónapjában Románia 60 euró, azaz mintegy 300 lej értékben importált árut a szigetekről.
Iohannis külföldi útjai számos vitát gerjesztettek, elsősorban azért, mert az államfői hivatal az utóbbi években luxusgépeket bérelt az elnöki utakra, a költségekről ugyanakkor nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem volt hajlandó beszámolni.
Ennek nyomán Claudiu Năsui, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője a múlt héten be jelentette: bepereli az elnöki hivatalt, mivel „megtagadta” a 2010 és 2023 közötti államfők utazásaival kapcsolatos közérdekű információk közzétételét.
Ciolacu védelmébe vette Iohannis afrikai utazását
Marcel Ciolacu szerda este az Antena 3-nak nyilatkozva kijelentette, hogy nem tartja értelmetlennek az államfő külföldi látogatásait.
A miniszterelnöktől azt kérdezték, hogy a kormány miért adott pénzt a tartalékalapjából Klaus Iohannis ezekben a napokban zajló afrikai körútjára, amelyet „sokan értelmetlennek tartanak”.
Válaszában Ciolacu kifejtette, hogy hasznosnak tartja az államfő külföldi látogatásait. Az afrikai körúttal kapcsolatban kifejtette, hogy Románia az elmúlt három évtizedben elhanyagolta a kapcsolatait a kontinens országaival.
Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy Klaus Iohannis nem szokott vele egyeztetni a külföldi útjai előtt, mert az alkotmány szerint a külpolitika irányítása az államfő hatáskörébe tartozik, de hazatérésekor be szokott számolni neki a külföldi találkozóinak eredményeiről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájára beiratkozott 159 229 diák közül 152 639 vett részt hétfőn a román nyelv és irodalomból tartott írásbeli felmérőn – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Jövőbe tekintést kért a romániai társadalomtól hétfő este Nicușor Dan a Bolojan-kormány tagjainak eskütétele után. Ilie Bolojan úgy fogalmazott, hogy az új kormány tagjainak eskütételével ,,véget ér egy instabil és átmeneti időszak”.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege hétfőn Lia Savoneát nevezte ki a legfelsőbb bíróság elnökévé. Kinevezéséről kilenc támogató és egy elutasító szavazattal döntött a testület.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) alsóházi frakciója a párt ideiglenes elnökét, Sorin Grindeanut javasolja a képviselőház elnöki tisztségébe.
Aláírta Nicușor Dan államfő a Bolojan-kormány tagjainak kinevezéséről szóló rendeletet – tájékoztatott az elnöki hivatal. Ezt követően a Bolojan-kormány tagjai hétfő este letették a hivatali esküt az államfő jelenlétében.
Az új koalíciós kormány programjában az egészségügyre vonatkozóan többek között szerepel a kórházak hatékonyságának növelése az ágyak számának több mint 20 százalékos csökkentésével 2030-ig.
Bizalmat szavazott az Ilie Bolojan alkotta koalíciós kormánynak a bukaresti parlament. A hétfő délutáni szavazáson az új kabinet 130 támogatói voksot kapott, honatya ellene szavazott.
A kétkulcsos áfa (TVA) bevezetése, a jövedéki adó és az osztalékadó emelése, a nagy nyugdíjak utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetése és az útadó növelése is szerepel az új kormány programjának deficitcsökkentő intézkedései között.
A beiktatásra váró koalíciós kormány programjában szerepel az igazságszolgáltatás reformja is: többek között 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát, törölnék a nyugdíj és a fizetés halmozását.
Első ízben fog betölteni roma nemzetiségű ember miniszteri tisztséget Romániában: Florin Manole lesz a munkaügyi tárca vezetője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!