Klaus Iohannis és felesége (második üléssor) Kenyában
Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis elnök idén 34 hivatalos külföldi utazást tett, amelyek összértéke meghaladta a 41 millió lejt.
2023. december 31., 15:292023. december 31., 15:29
Az Államelnöki Hivatal az Agerpres hírügynökség megkeresésére közölte, a Klaus Iohannis elnök által vezetett hivatalos küldöttségek 34 külföldi útjának kiadásai 2023-ban összesen 41 104 103 lejt tesznek ki.
A tájékoztatás szerin Klaus Iohannis idén több országba is ellátogatott, nevezetesen Azerbajdzsánba (február 2-3. - hivatalos látogatás és részvétel a Déli Gázfolyosó Konzultatív Tanácsának miniszteri ülésén), Luxemburgba (hivatalos látogatás - február 27.), Lengyelországba (február 22. - B9 találkozó), Belgiumba (Európai Tanács ülései - február 9., március 23-24., június 29-30., október 26-27., december 14-15., CELAC - július 17-18., hivatalos látogatás - november 8., december 13. - EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó), az Egyesült Arab Emírségekbe (március 18-21. - hivatalos látogatás és december 2-4. - COP28), Bulgáriába (március 15. - hivatalos látogatás), Japánba (március 6-8. - hivatalos látogatás), Szingapúrba (március 10. - állami látogatás), Egyesült Királyságba (május 5-6. - részvétel III. Károly király és Camilla királynő koronázási ünnepségén), Izlandra (május 16-17. - Európa Tanács csúcstalálkozó), a Holland Királyságba (NATO-csúcstalálkozót előkészítő kisebb találkozó), Szlovákiába (június 6. - B9-csúcstalálkozó), a Moldovai Köztársaságba (Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója), Litvániába (július 11-12. - NATO-csúcs), az Egyesült Államokba (december 19-21. - ENSZ-közgyűlés), Magyarországra (október 11. - hivatalos látogatás), Portugáliába (október 7-9. - állami látogatás), Spanyolországba (október 5. - Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója és az Európai Tanács informális ülése).
Egy évvel második ötéves mandátumának lejárta előtt afrikai körútra indul Klaus Iohannis államfő – fölmerül azonban a kérdés, hogy a meglehetősen borsos árú utazgatásnak lesz-e valamilyen konkrét politikai vagy gazdasági hozadéka Románia számára.
Ha az ország számára konkrét gazdasági vagy politikai hasznot nem is biztos, hogy hoz Klaus Iohannis államfő afrikai körútja, legalább egy cég mégis profitálhat belőle.
Az államfő 2023-ban két kitüntetést kapott: a Franz Werfel emberjogi díjat és a Német Polgári Díjat (Németországban június 3-4-én.).
Az elnöki hivatal közlése szerint az év eleje és december 13. között Iohannis elnök 11 törvényt küldött vissza újbóli megfontolásra a parlamentnek, és 14 alkotmányossági óvást nyújtott be az alkotmánybírósághoz.
December 13-ig 34 kegyelmi kérelmet regisztráltak. Az államfő idén sem hagyta jóvá a kegyelmi kérelmeket.
December 14-ig 740 kitüntetést adott az elnöki hivatal, ebből 34-et az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a szociális nevelés és a sport területén működő intézményeknek.
A román állampolgárok 2023-ban súlyos megpróbáltatásokkal és bizonytalansággal teli időszakon mentek keresztül, de Románia biztonságos ország maradt, stabil kormánnyal, amely folytatta a nagy állami intézmények modernizálását – mondta Klaus Iohannis államfő újévi üzenetében. Iohannis felidézte, hogy miközben az ország határain még mindig háború dúl, Románia továbbra is biztonságos ország. „Tagjai vagyunk a NATO-nak, történelmünk legnagyobb biztonsági garanciáival rendelkezünk, így mindannyian védve vagyunk minden lehetséges fenyegetéssel szemben. Sikerült stabil kormányt fenntartanunk, amely folytatta a főbb állami rendszerek modernizálását az oktatástól az egészségügyön át az infrastruktúráig és a közigazgatásig” – fogalmazott az államfő. Az elnök kijelentette, Románia „robosztus” gazdasággal rendelkezik, és sikerült megerősítenie energiafüggetlenségét, többek között a környezetet védő zöld technológiák alkalmazásával. „Az év vége jó alkalom arra is, hogy optimistán és bizakodva tekintsünk a jövőbe. Hatalmas fejlődési potenciállal rendelkezünk, és a 2024-es választási év olyan döntések elé állít bennünket, amelyek meghatározzák országunk sorsát. Ezért létfontosságú, hogy minden jövőbeli választáson éljünk szavazati jogunkkal, ha azt akarjuk, hogy Romániát olyanná tegyük, amilyenné mi szeretnénk. Fogadjuk tehát 2024-et reménnyel és azzal a meggyőződéssel, hogy együtt minden akadályt le tudunk győzni. Az egység és a szolidaritás szellemében kívánok mindannyiuknak egészséget, boldogságot és sikereket az új évre! Boldog új évet!” – zárta üzenetét az államfő.
Visszalépett az államfőválasztási versenyből Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje (Forța Dreptei) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) közös jelöltje, és Elena Lasconit, a Mentsétek meg Romániát (USR) államfőjelöltjét támogatja.
Marcel Ciolacu miniszterelnök és az általa irányított Szociáldemokrata Párt (PSD) számos vezetője számára kompromittáló információkat hozott nyilvánosságra egy bukaresti portál hat nappal a romániai államfőválasztás első fordulója előtt.
Szerdán megnyílik a forgalom előtt a moldvai (A7-es) autópálya két szakasza Buzău és Râmnicu Sărat között.
Négy év és három hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte hétfőn első fokon a bukaresti törvényszék Tudor Dumát kábítószer-kereskedelem, kábítószer-birtoklás és a fegyverekre vonatkozó jogszabályok áthágása miatt.
A 2024. december 13-i és 14-i belföldi utazásokra, valamint a december 15-étől érvényes új menetrend szerinti járatokon történő belföldi utazásokra december 2-ától lehet jegyet váltani – közölte hétfőn a román állami vasúttársaság utasszállító részlege.
Helytelen használat esetén az antibiotikumok veszítenek a hatékonyságukból, a megszokott fertőzések kezelése egyre nehezebbé válik – állapították meg a Közegészségügyi Intézet (INSP) szakemberei.
Mircea Geoană független elnökjelölt, a NATO korábbi helyettes főtitkára azt állítja, hogy törvénytelen eszközökkel megfigyeltetik őt vetélytársai.
Összefogásra szólított fel három államfőjelöltet Ilie Bolojan, a Bihar megyei tanács nemzeti liberális párti (PNL) elnöke, akit három elnökjelölt is lehetséges miniszterelnökként nevezett meg.
Medve támadt egy férfira vasárnap Argeş megye északnyugati részén; a lakosságot a Ro-Alert rendszeren keresztül figyelmeztették a veszélyre a hatóságok.
Ha elnök lesz, az összes külföldi nagykövetet fogadja hivatalában egy „egyenrangú” megbeszélésre, kivéve az osztrák nagykövetet, akit nem fogad, amíg Románia nem lesz a schengeni övezet teljes jogú tagja – jelentette ki George Simion.
szóljon hozzá!