Ferdinánd király nagyváradi lovasszobra is „ünneplőbe öltözik” az alkalomból
Fotó: Gov.ro
Gyulafehérváron csütörtöktől vasárnapig tartó négynapos rendezvénysorozattal emlékeznek meg arról, hogy száz évvel ezelőtt, 1922. október 15-én koronázták meg az erdélyi városban is Ferdinánd román királyt és feleségét, Mária királynét.
2022. október 10., 18:402022. október 10., 18:40
A rendezvénysorozat keretében kiállításokkal, koncertekkel, tudományos ülésszakkal, egyházi szertartással, könyvbemutatókkal, filmvetítéssel, történelmi újrajátszással, fáklyás felvonulással, tűzijátékkal ünneplik a száz éve történt eseményt.
Gyulafehérváron a római katolikus püspöki székesegyház szomszédságában épült fel Trianon után a koronázási templom, amelynek udvarán egy héttel az épület felszentelése után tartották a koronázási ceremóniát ortodox szertartás szerint. A Nagy-Románia uralkodójává koronázott Ferdinánd király ekkor már nyolc éve uralkodott Románia Erdélyen kívüli tartományaiban. A király maga tette fel a vaskoronát a fejére, mert római katolikus vallására hivatkozva nem fogadta el, hogy ezt ortodox egyházi vezető tegye.
Az október 12-i városnap mellett a 14–16-án zajló Oradea FestiFall keretében tisztelegnek a királyi pár emléke előtt, a város több múzeumában is lesznek rendezvények. A szecessziós múzeumként működő Darvas-házban Mária-királynéra emlékeznek egy kiállítással, jelentették be egy korábbi sajtótájékoztatón a szervezők.
Az egyesült román fejedelemségek 1866-ban hívták meg a trónra a Hohenzollern-dinasztiát, az új állam pedig 1877-ben kiáltotta ki függetlenségét az Oszmán Birodalomtól. Ezt négy évvel később ismerték el a nyugati hatalmak, így
I. Károlyt 1914-es halála után követte Ferdinánd a trónon, aki 1927-es haláláig uralkodott. Romániának két további királya volt: II. Károly (1930-1940) és Mihály, aki 1927 és 1930 között még gyermekként, majd 1940-től az 1947-es trónfosztásig viselte a királyi rangot. Az élete nagy részét svájci száműzetésben leélő Mihály csak a kétezres években térhetett hosszabb időre vissza hazájába, amikor a visszakapta a korábban államosított ingatlanai egy részét. Az egykori uralkodó 2017 decemberében hunyt el.
Az egykori királyi családból Mária királynénak, Ferdinánd király feleségének alakult ki igazi kultusza Romániában. Az ő személyét a Románia és Erdély egyesülésének diplomáciai előkészítésében játszott szerepéért és jótékonysági tevékenységéért is nagy tisztelet övezi az országban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!