Gyulafehérváron a római katolikus püspöki székesegyház szomszédságában épült fel Trianon után a koronázási templom, amelynek udvarán egy héttel az épület felszentelése után tartották a koronázási ceremóniát ortodox szertartás szerint. A Nagy-Románia uralkodójává koronázott Ferdinánd király ekkor már nyolc éve uralkodott Románia Erdélyen kívüli tartományaiban. A király maga tette fel a vaskoronát a fejére, mert római katolikus vallására hivatkozva nem fogadta el, hogy ezt ortodox egyházi vezető tegye.

Az október 12-i városnap mellett a 14–16-án zajló Oradea FestiFall keretében tisztelegnek a királyi pár emléke előtt, a város több múzeumában is lesznek rendezvények. A szecessziós múzeumként működő Darvas-házban Mária-királynéra emlékeznek egy kiállítással, jelentették be egy korábbi sajtótájékoztatón a szervezők. 

Az egyesült román fejedelemségek 1866-ban hívták meg a trónra a Hohenzollern-dinasztiát, az új állam pedig 1877-ben kiáltotta ki függetlenségét az Oszmán Birodalomtól. Ezt négy évvel később ismerték el a nyugati hatalmak, így

I. Károlyt 1914-es halála után követte Ferdinánd a trónon, aki 1927-es haláláig uralkodott. Romániának két további királya volt: II. Károly (1930-1940) és Mihály, aki 1927 és 1930 között még gyermekként, majd 1940-től az 1947-es trónfosztásig viselte a királyi rangot. Az élete nagy részét svájci száműzetésben leélő Mihály csak a kétezres években térhetett hosszabb időre vissza hazájába, amikor a visszakapta a korábban államosított ingatlanai egy részét. Az egykori uralkodó 2017 decemberében hunyt el.

Az egykori királyi családból Mária királynénak, Ferdinánd király feleségének alakult ki igazi kultusza Romániában. Az ő személyét a Románia és Erdély egyesülésének diplomáciai előkészítésében játszott szerepéért és jótékonysági tevékenységéért is nagy tisztelet övezi az országban.