Tudorel Toader
Fotó: Facebook/Tudorel Toader
Kétségbe vonta Tudorel Toader igazságügy-miniszter szerdán az Európa Tanács (ET) korrupcióellenes szakértőkből álló csoportja (GRECO) által a romániai igazságügyi reformokról készített, a módosításokat bíráló jelentés megalapozottságát.
2018. május 09., 16:452018. május 09., 16:45
A tárcavezető az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) meghívására a szenátusban ismertette az áprilisban elkészült jelentéssel kapcsolatos álláspontját, miután az ellenzék korábban azzal vádolta meg a kormányt, hogy szándékosan rejtegeti a nyilvánosság elől a jelentést.
Egyben hozzátette: egy civil szervezet képviselője és egy másik személy is „figyelmeztette", hogy azonnal hozza nyilvánosságra a dokumentumot, felróva nekik, hogy vagy nem ismerik a GRECO eljárásainak jellemzőt, vagy ha ismerik, akkor tendenciózusan tálalták az ügyet.
A miniszter egyúttal burkoltan arra utalt, hogy a jelentést nem kizárólag a külföldi szakértők írták, hanem belföldi segítőik is voltak, és kétségbe vonta a GRECO illetékeseinek hozzáértését.
„Arra szeretnék mindenkit kérni, hogy őrizzük meg a törvényhozás méltóságát, a nemzeti jellegzetességekkel és a nemzeti érdekkel összhangban, tiszteletben tartva az alkotmányos és európai normákat, reményemnek adok hangot, hogy a GRECO-jelentés kizárólag a GRECO szakértőinek munkája, amelyet korrekt tájékozódás alapján írtak, esetleges hazai közreműködés nélkül. Ezen reményemet egy olyan tény alapján fogalmazom meg, amelyet megtapasztaltam:
– fogalmazott a miniszter. Toader hozzátette: a jelentés amúgy sem kötelező érvényű, a GRECO szakértői pedig nem léphetnek túl a nemzeti törvényhozás akaratán. A miniszter szerint GRECO által megfogalmazott aggodalmak ráadásul ellentmondásban vannak az alkotmánybíróság döntésével, amelyben az leszögezte, hogy az ügyészek és bírák szakmai kihágásainak vizsgálatára szolgáló ügyészség létrehozása nem ellentétes az alkotmánnyal.
A GRECO még áprilisban közleményt adott ki, amelyben aggodalmát fejezte ki egyes román igazságszolgáltatási és büntetőjogi szabálytervezetek miatt. A csoport szerint aggodalomra ad okot, hogy a parlamentben decemberben elfogadott három törvénymódosítás negatív hatással lehet a bíróságok és ügyészségek személyzeti struktúrájára. A reformok jelentősége ellenére nem értékelték megfelelően azok hatását, és az erre irányuló jogalkotási folyamat is megkérdőjelezhető volt – közölték.
Az Európa Tanács (ET) aggodalmát fejezi ki egyes román igazságszolgáltatási és büntetőjogi szabálytervezetek miatt – közölték az ET korrupcióellenes szakértői szerdán kiadott nyilatkozatukban.
A szakértők arra szólították fel Romániát, hogy hagyjon fel az igazságszolgáltatáson belüli bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó új, különleges ügyészi részleg létrehozásával.
Megjegyezték továbbá, hogy ellentmondásos a korrupcióellenes ügyészség vezetőjének elmozdítását célzó eljárás februári megindítása is, és ismételten további biztosítékok bevezetését javasolták az ügyészek kinevezésére és felmentésére vonatkozóan. Véleményük szerint ugyanilyen fontosságú a büntetőjogi szabályok módosításának tervezete is, ugyanis elfogadása egyértelműen ellentmondana Románia nemzetközi kötelezettségvállalásainak, köztük a korrupcióról szóló büntetőjogi egyezménynek.
A jelentés szerint a bemutatott szabályozások jelentősen gyengítenék a korrupciós bűncselekmények számon kérhetőségét. A GRECO szakértői végezetül arra szólították fel Romániát, hogy tartózkodjon a büntetőjogi szabályok további olyan irányú módosításaitól, amelyek akadályozhatják azok korrupcióellenes célkitűzéseit.
Klemm: figyeljük az igazságügyi módosításokat
Az Amerikai Egyesült Államok figyelemmel kíséri az igazságügyi törvények módosítására irányuló újabb parlamenti kezdeményezést – jelentette ki kedden az USA bukaresti nagykövete. Hans Klemm méltatóan nyilatkozott Klaus Johannis államfő azon indítványáról, hogy a Velencei Bizottsághoz küldje véleményeztetésre az igazságügyi törvényeket módosító első tervezetcsomagot. Hozzátette: az USA jelenleg a büntető törvénykönyv és a büntető-eljárási törvény tervezett módosításait kíséri figyelemmel.
„Meg akarunk bizonyosodni afelől, hogy a változtatások erősebbé és függetlenebbé teszik majd a romániai igazságszolgáltatási rendszert, és megerősítik a jogállamiságot és a korrupcióellenes harcot” – nyilatkozta Klemm, hozzátéve, hogy országa hatékonyan együttműködik az ügyészekkel, és reméli, hogy a tervezett változtatások nem fogják megnehezíteni az amerikai igazságszolgáltatás képviselői számára az együttműködést romániai hivatali kollégáikkal. Példaként azt hozta fel, hogy az új törvény megváltoztatná, mit lehet bizonyítékként felhasználni egy büntetőjogi ügyben. „Ha a videokamerás megfigyelés többé nem használható fel, ez esetleg korlátozhatja lehetőségeinket a román igazságszolgáltatási szervekkel való együttműködés terén” – mondta az USA nagykövete.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
szóljon hozzá!