Fotó: Beliczay László
Jóváhagyta az országos katasztrófavédelmi felügyelőség szombaton azoknak az európai országoknak a listáját, ahonnan június 15-étől kezdődően intézményes karantén vagy lakhelyi elkülönítés nélkül utazhatnak be a román állampolgárok. A Magyarországról érkezőknek sem kell hétfőtől vesztegzárba vonulniuk, a visszaútjukat azonban ajánlott jól megtervezniük.
2020. június 13., 20:102020. június 13., 20:10
2020. június 13., 23:212020. június 13., 23:21
Az Országos Közegészségügyi Igazgatóság (INSP) ajánlása alapján az érintett országok a következők: Ausztria, Bulgária, Csehország, Ciprus, Horvátország, Svájc, Németország, Görögország, Izland, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Málta, Norvégia, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország.
A katasztrófavédelmi felügyelőség határozata értelmében a listát hetente, minden hétfő délután 4 óráig frissíti a közegészségügy, amely ugyanakkor figyelemmel követi a listán szereplő országok járványügyi helyzetét is, és amennyiben visszaesést tapasztal valamelyiknél, a listáról való levételt fogja javasolni a bizottságnak. Marcel Vela belügyminiszter közölte, az enyhítés azokra az állampolgárokra vonatkozik, akik június 15-étől utaznak ezekből az országokból Romániába, és tünetmentesek. A beutazás történhet közúton, vasúton, repülőgéppel vagy hajóval.
A bukaresti hatóságok már a napokban előrebocsátották, mentesíteni készülnek a 14 napos kötelező otthoni elkülönítés alól a külföldről érkezőket abban az esetben, ha olyan országból beutazó utasokról van szó, ahol az utóbbi két hétben az egymillió lakosra eső új koronavírus-fertőzések átlaga nem haladja meg a napi öt esetet. Megjegyzendő: a Ludovic Orban miniszterelnök irányította országos katasztrófavédelmi felügyelőség által szombaton kibocsátott határozat egyetlen helyen sem pontosítja, hogy az enyhítés kizárólag román állampolgárokra vonatkozik, mindvégig „személyeket” emleget. Alexandra Găvan, a román határrendőrség szóvivője az MTI érdeklődésére ugyanakkor közölte: továbbra sem léphetnek be azonban Romániába külföldi állampolgárok az ingázók, átutazók, törvényhozók, diplomaták, rezidensek és családtagjaik kivételével. A külföldiekkel szemben alkalmazott beutazási korlátozásokat a március közepén meghirdetett rendkívüli állapot idején vezették be a hatóságok. A tilalmat a veszélyhelyzetről szóló, május 18-án elfogadott 394-es számú kormányhatározat is megerősítette.
Jelen pillanatban azonban még hatósági házi vesztegzárra kötelesek azok, akik Romániából utaznak be Magyarországra, Románia ugyanis egyelőre nem teljesíti a bevezetett kritériumot: ehhez a csaknem húszmilliós országban száz alá kellene csökkennie a napi esetszám utóbbi kétheti átlagának, márpedig a napi új fertőzések száma az utóbbi három napon a kétszázat is meghaladta. Tehát a Romániába érkezőknek azt is figyelembe kell venniük a Magyarországra való esetleges visszaútjuk tervezése esetén, hogy ott kéthetes karanténba kell vonulniuk.
A magyar és a román kormány megállapodása értelmében a két ország azon állampolgárai, akiknek a határtól számított 30-30 kilométeres távolságon belül van bejelentett lakcíme, illetve munkahelye, vagy egészségügyi ellátási céllal érkeznek, anélkül kelhetnek át a határon, hogy 14 napra karanténba kellene vonulniuk. Az ingázóknak lakcímkártyával és munkáltatói igazolással, míg az egészségügyi ellátás céljából érkezőknek beutalóval kell rendelkezniük.
Ugyanakkor a tranzitlehetőségek május 20-ától bővültek a személyautókkal, autóbuszokkal és a kisbuszokkal szállított azon román állampolgárok részére, akik a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről repülővel utaznak tovább, vagy Magyarországra érkezik a repülőgépük, és hazautazási céllal közlekednek. A fenti célból érkező gépkocsivezetők és utasaik a beutazás során mentesülnek a hatósági házi karantén elrendelése alól Magyarországon. Utazásuk során, Magyarország területén csak az elengedhetetlenül szükséges alkalommal, a kijelölt üzemanyagtöltő állomáson és pihenőhelyen állhatnak meg. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre utasokat szállító gépkocsivezetőnek 24 órán belül a belépés helye szerinti határátkelőhelyen, a tranzitáló autóbuszokkal utazóknak az utazáshoz szükséges legrövidebb időn belül a kijelölt útvonalon el kell hagynia Magyarország területét.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
szóljon hozzá!