Társadalmi mentalitásváltás zajlik – Barabás T. János elemző a Dăncilă-kormány megbuktatása utáni helyzetről

Társadalmi mentalitásváltás zajlik – Barabás T. János elemző a Dăncilă-kormány megbuktatása utáni helyzetről

Képlékeny jövő. Az RMDSZ-re várhatóan az új kormánynak is szüksége lesz

Fotó: Presidency.ro

A kormánypárt gyengülése, valamint a társadalmi mentalitásváltás is hozzájárult ahhoz, hogy megbukott a kormány – fejtette ki lapunk kérdésére Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Véleménye szerint az RMDSZ-re továbbra is szüksége van a román politikumnak.

Balogh Levente

2019. október 14., 08:042019. október 14., 08:04

2019. október 14., 09:002019. október 14., 09:00

– Minek köszönheti elsősorban a Dăncilă-kormány a bukását? Az igazságügyi rendszer átalakításának, a gazdaságpolitikájának, vagy annak, hogy esetleg bizonyos körök érdekeit sértette?

– A Dăncilă-kormány fokozatosan gyengült Liviu Dragnea pártelnök börtönbe kerülése óta. A kormányzat működése nagymértékben a megyei vezetők, pártközeli üzletemberek támogatásától függ, ők mozgósítanak, gyűjtik a támogatást választásokkor, táplálják a párt és a klientúra apparátusát – cserébe központi anyagi forrásokat várnak. Dăncilă asszony kül- és belpolitikai, valamint párton belüli elszigetelődése kérdésessé tette a vidéki pártoligarchák számára, hogy a vezetők biztosítani tudják a hálózat működését. Ennek az aggodalomnak pl. Marian Oprișan vranceai pártvezető hangot is adott. A mostani szocialista kormány bukását tehát elsősorban a párt belső gyengülése eredményezte. A mélyebb ok a lassú társadalmi mentalitásváltás, előtérbe kerül a városi, magasabban képzett, európai értékrendhez közelítő fiatal generáció, amely nyitottabb a világra, míg a baloldali szavazók inkább vidékiek, alacsonyabban képzettek, idősebbek, és egy hagyományosabb értékrendet, klánszerűen szervezett közösséget képviselnek. A kormány hatalmának erodálását gyorsította az igazságügy-titkosszolgálat összefogás korrupciós ügyek miatti támadása, a fogyasztásalapú gazdaságnövekedés elhibázott gazdaságpolitikája, mindezek kedvezőtlen médiahátteret gerjesztettek, amelyben a szocialisták védekező pozícióba kényszerültek – láthatóvá téve a gyengeségeiket a társadalom számára. Az információs korban, amelyben élünk, bukásra van ítélve az a politikai tábor, amely passzív, és védekezik, hiszen nem befolyásolja a közbeszéd alakulását. Itt jegyezném meg, hogy a nagy magánmédia majdnem mind a titkosszolgálatokhoz kötődik – a PSD pedig csökkentette utóbbiak költségvetését.

– Mi lenne jobb az országnak, az eddigi ellenzék alkotta koalíciós kormány vagy előre hozott választás?

– Romániának az tenne jót természetesen, ha az EU által elvárt és a legtöbb pártprogramban is szerepelő adminisztrációs, valamint igazságügyi reform előrehaladna. Magyarán: decentralizálással nagyobb felelősséget kapnának a régiók, több uniós forrást biztosítva és hatékonyabb adminisztrációt produkálva ezáltal. Az igazságügyi reform visszavethetné a korrupciót, gyors ügyintézést és jogbiztonságot eredményezhetne, bátorítva a külföldi befektetőket. Mindenre épülhetne egy új infrastruktúra és az oktatási reform, amely az új típusú információs gazdaságot szolgálhatná.

Idézet
Bármilyen kormány alakul Bukarestben, nem fog tudni a 2020 év végi parlamenti választásokig stratégiai változásokat kezdeményezni, inkább csak rövid távú ügyvivői kormány marad.

Idejét elveszi majd a költségvetés kialakítása, a minisztériumok pénzosztásának átszervezése (vagyis a klientúra kielégítése), még az apparátus változtatására sem lesz ideje, nemhogy biztonság- vagy külpolitikai kezdeményezésekre. Előre hozott választásokat egyelőre csak az ellenzéki liberális USR akar nyíltan, a többi párt a hálózatait védi a betolakodók ellen, és kivárna 2020 végéig. Alkotmányos aggályai is vannak az előre hozott választásnak, mert a mostani elnök- és a tavaszi önkormányzati választások miatt aligha biztosítható a megfelelő idő és eszköz a megszervezésére.

– Egyáltalán a jelenlegi, igencsak tarka ellenzék pártjai mennyire kompatibilisek egymással? Reális egy PNL–USR–Pro Románia-koalíció?

– Ügyvivő kormányként együtt tudnának működni, mert konkrét feladatok megoldására szövetkeznek és nem ideológiai összefogásra – ilyen volt Dacian Cioloș kormánya is. A jövő évi választásokra jobb kormányon belül felkészülni, ez is motiválhatja őket. Egyébként sem az ideológiai harc vagy a gazdaságpolitikai stratégiaütköztetés a jellemző a dâmbovițai politikára. Az RMDSZ jelezte, a megfelelő költségvetés kialakítása esetén kormányon kívül támogatja az Orban-kabinetet, amely várhatóan első nekifutásként kerül parlamenti szavazásra. Marad tehát a PNL, USR, PMP, PLUS, nem magyar kisebbségek lehetséges koalíciója, a Pro Románia kormányra kerülése nehezen elképzelhető az elkövetkező baloldali átszerveződések miatt.

Idézet
Az elnökválasztás elbukása Dăncilă pártelnökségének végét jelenti nagy valószínűséggel, ami kiújítja a hatalmi harcot a baloldalon belül. Mozgalmas politikai idők elé nézünk, és a Nyugat nem nagyon érti ezt a zűrzavart.

Ha megengednek egy viccet, gondoljunk csak arra, hogy amerikai politikusok gyakran összetévesztik Bukarestet Budapesttel, ráadásul várhatóan most két Orbán nevű kormányfő is lesz.

– Mekkora mozgástere lenne egy ilyen új kormánynak gazdasági és külpolitikai téren? Jobban fogadná Washington és Brüsszel? Ha igen, miért?

– Washington és Brüsszel üdvözölni fogja a kormányváltást, mert a nyugati elköteleződés erősödését várja. Ennek ellenére nem fog növekedni az ország külpolitikai mozgástere, mert ehhez legalább középtávú projektekre van szükség. A vezető ellenzéki párt, a nemzeti liberális PNL csupán szlogenekben fogalmazta meg eddig külpolitikáját, inkább a szélsőnacionalista megnyilvánulásaira összpontosított, lásd Rareș Bogdan PNL-alelnök, EP-tag munkásságát. Mi sem jellemzi jobban a PNL-t, mint az, hogy nem gazdasági, kül- és biztonságpolitikai elveivel próbált érvényesülni, hanem szélsőnacionalista oldalon igyekezett előzni. Ugyanakkor a bukaresti politika nem szenved ideológiai görcsöktől, nem lepődnék meg, ha pl. Rareș Bogdan EU-konform retorikát venne föl, hiszen már bejutott a hatalomba, a PNL pedig nekilátna a hagyományos nyugati egyensúlykereséséhez. Az orosz és kínai reláció nem volt az erőssége a PNL-nek az elmúlt évtizedekben, ami azt jelzi, hogy élesedhet a konfliktus Moldáviában, és problémásabb lesz az infrastruktúra- és energiapolitika.

– Milyen fejlemények várhatók a magyar–román viszonyban? Az, hogy az RMDSZ részt vett a kormánybuktatásban, hozhat pozitív változást, vagy a magyarellenesség mindig hívó szó marad? Mekkora egyáltalán az RMDSZ mozgástere? Mi lehet a jövője?

– A következő ügyvivő jellegű kormány kerülni fogja a magyar témákat – mint azt tette Dacian Cioloș is egyévi regnálása alatt, hiszen nincs stratégiája. A kulisszák mögött a szolgálatok előretörése várható, amelyek a magyar intézmények háttérbe szorítását akarják elérni – lásd a SRI éves publikus jelentéseit, amelyekben az etnikai szeparatizmus, és az „orosz–magyar összefogás” rémképe miatt aggódnak. Az RMDSZ-re szüksége lesz az új kormánynak, még ellenzéki állapotában is a törvénykezési folyamatban (a költségvetés, az ügyészségek, büntető törvénykönyv reformja, a 114-es kormányrendelet lenullázása, az amnesztia ügyeiben), valamint választási szövetségek is köthetőek helyi szinten. A már említett társadalmi mentalitásváltás azt jelenti, hogy a fiatal, nyitottabb generáció kevésbé tekint görcsös ellenségeskedéssel a magyarokra, de kevésbé is ismeri őket. Dan Barna USR-pártelnök szerint a magyar kisebbségi jognak azt kell jelentenie, hogy ugyanazok a törvények érvényesek rájuk, mint a románokra – ami ugye nem egy sokszínű európai gondolat a sokszínű Európa rajongójától. A két ország kitűnő gazdasági kapcsolatai, az RMDSZ partnersége miatt arra számítok, hogy szinten maradnak a kétoldalú kapcsolatok, bár magas szintű találkozó nem valószínű, hogy lesz, de szakértői szinten felújulnak a tárgyalások.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 11., csütörtök

A szülési szabadságon lévő kismamáknak nem fog kelleni 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük

Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.

A szülési szabadságon lévő kismamáknak nem fog kelleni 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük
2024. április 11., csütörtök

Iohannis a NATO-főtitkári tisztség megpályázása kapcsán: nincs jelentősége annak, hogy a jelölésem hány tagállam támogatja

Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.

Iohannis a NATO-főtitkári tisztség megpályázása kapcsán: nincs jelentősége annak, hogy a jelölésem hány tagállam támogatja
2024. április 11., csütörtök

Jónak tartja régiója gazdasági helyzetét a romániaiak fele, sokak szerint okoz gondot az egészségügy helyzete

A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.

Jónak tartja régiója gazdasági helyzetét a romániaiak fele, sokak szerint okoz gondot az egészségügy helyzete
2024. április 11., csütörtök

Egy rendőr bántalmazása miatt jelentős pénzbüntetést kell fizetnie Diana Şoşoacă szenátor férjének

Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.

Egy rendőr bántalmazása miatt jelentős pénzbüntetést kell fizetnie Diana Şoşoacă szenátor férjének
2024. április 11., csütörtök

Egy gyógyszer helytelen adagolása miatt halt meg 20 beteg egy bukaresti kórház intenzív osztályán egy asszisztens szerint

Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.

Egy gyógyszer helytelen adagolása miatt halt meg 20 beteg egy bukaresti kórház intenzív osztályán egy asszisztens szerint
2024. április 11., csütörtök

A román állampolgárok kétharmada állítja, hogy gyakran találkozik hamis hírekkel

Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.

A román állampolgárok kétharmada állítja, hogy gyakran találkozik hamis hírekkel
2024. április 11., csütörtök

Több mint egy tucat párt és több független jelölt is versenybe száll az európai parlamenti választásokon

Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.

Több mint egy tucat párt és több független jelölt is versenybe száll az európai parlamenti választásokon
2024. április 11., csütörtök

Fegyelmi vizsgálatot indít a börtön a drogos gázoló ellen, amiért engedély nélkül adott interjút

Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.

Fegyelmi vizsgálatot indít a börtön a drogos gázoló ellen, amiért engedély nélkül adott interjút
2024. április 11., csütörtök

Felmérés: nagyon nem jött be a PNL-nek és a PSD-nek a választási szövetség, küszöb alatt az RMDSZ

Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.

Felmérés: nagyon nem jött be a PNL-nek és a PSD-nek a választási szövetség, küszöb alatt az RMDSZ
2024. április 10., szerda

FRISSÍTVE – A romániai erdők kiirtásában való bűnrészességgel vádolja az IKEA-t a Greenpeace – Megszólalt a svéd vállalat

A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.

FRISSÍTVE – A romániai erdők kiirtásában való bűnrészességgel vádolja az IKEA-t a Greenpeace – Megszólalt a svéd vállalat