Társadalmi mentalitásváltás zajlik – Barabás T. János elemző a Dăncilă-kormány megbuktatása utáni helyzetről

Képlékeny jövő. Az RMDSZ-re várhatóan az új kormánynak is szüksége lesz •  Fotó: Presidency.ro

Képlékeny jövő. Az RMDSZ-re várhatóan az új kormánynak is szüksége lesz

Fotó: Presidency.ro

A kormánypárt gyengülése, valamint a társadalmi mentalitásváltás is hozzájárult ahhoz, hogy megbukott a kormány – fejtette ki lapunk kérdésére Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Véleménye szerint az RMDSZ-re továbbra is szüksége van a román politikumnak.

Balogh Levente

2019. október 14., 08:042019. október 14., 08:04

2019. október 14., 09:002019. október 14., 09:00

– Minek köszönheti elsősorban a Dăncilă-kormány a bukását? Az igazságügyi rendszer átalakításának, a gazdaságpolitikájának, vagy annak, hogy esetleg bizonyos körök érdekeit sértette?

– A Dăncilă-kormány fokozatosan gyengült Liviu Dragnea pártelnök börtönbe kerülése óta. A kormányzat működése nagymértékben a megyei vezetők, pártközeli üzletemberek támogatásától függ, ők mozgósítanak, gyűjtik a támogatást választásokkor, táplálják a párt és a klientúra apparátusát – cserébe központi anyagi forrásokat várnak. Dăncilă asszony kül- és belpolitikai, valamint párton belüli elszigetelődése kérdésessé tette a vidéki pártoligarchák számára, hogy a vezetők biztosítani tudják a hálózat működését. Ennek az aggodalomnak pl. Marian Oprișan vranceai pártvezető hangot is adott. A mostani szocialista kormány bukását tehát elsősorban a párt belső gyengülése eredményezte. A mélyebb ok a lassú társadalmi mentalitásváltás, előtérbe kerül a városi, magasabban képzett, európai értékrendhez közelítő fiatal generáció, amely nyitottabb a világra, míg a baloldali szavazók inkább vidékiek, alacsonyabban képzettek, idősebbek, és egy hagyományosabb értékrendet, klánszerűen szervezett közösséget képviselnek. A kormány hatalmának erodálását gyorsította az igazságügy-titkosszolgálat összefogás korrupciós ügyek miatti támadása, a fogyasztásalapú gazdaságnövekedés elhibázott gazdaságpolitikája, mindezek kedvezőtlen médiahátteret gerjesztettek, amelyben a szocialisták védekező pozícióba kényszerültek – láthatóvá téve a gyengeségeiket a társadalom számára. Az információs korban, amelyben élünk, bukásra van ítélve az a politikai tábor, amely passzív, és védekezik, hiszen nem befolyásolja a közbeszéd alakulását. Itt jegyezném meg, hogy a nagy magánmédia majdnem mind a titkosszolgálatokhoz kötődik – a PSD pedig csökkentette utóbbiak költségvetését.

– Mi lenne jobb az országnak, az eddigi ellenzék alkotta koalíciós kormány vagy előre hozott választás?

– Romániának az tenne jót természetesen, ha az EU által elvárt és a legtöbb pártprogramban is szerepelő adminisztrációs, valamint igazságügyi reform előrehaladna. Magyarán: decentralizálással nagyobb felelősséget kapnának a régiók, több uniós forrást biztosítva és hatékonyabb adminisztrációt produkálva ezáltal. Az igazságügyi reform visszavethetné a korrupciót, gyors ügyintézést és jogbiztonságot eredményezhetne, bátorítva a külföldi befektetőket. Mindenre épülhetne egy új infrastruktúra és az oktatási reform, amely az új típusú információs gazdaságot szolgálhatná.

Idézet
Bármilyen kormány alakul Bukarestben, nem fog tudni a 2020 év végi parlamenti választásokig stratégiai változásokat kezdeményezni, inkább csak rövid távú ügyvivői kormány marad.

Idejét elveszi majd a költségvetés kialakítása, a minisztériumok pénzosztásának átszervezése (vagyis a klientúra kielégítése), még az apparátus változtatására sem lesz ideje, nemhogy biztonság- vagy külpolitikai kezdeményezésekre. Előre hozott választásokat egyelőre csak az ellenzéki liberális USR akar nyíltan, a többi párt a hálózatait védi a betolakodók ellen, és kivárna 2020 végéig. Alkotmányos aggályai is vannak az előre hozott választásnak, mert a mostani elnök- és a tavaszi önkormányzati választások miatt aligha biztosítható a megfelelő idő és eszköz a megszervezésére.

– Egyáltalán a jelenlegi, igencsak tarka ellenzék pártjai mennyire kompatibilisek egymással? Reális egy PNL–USR–Pro Románia-koalíció?

– Ügyvivő kormányként együtt tudnának működni, mert konkrét feladatok megoldására szövetkeznek és nem ideológiai összefogásra – ilyen volt Dacian Cioloș kormánya is. A jövő évi választásokra jobb kormányon belül felkészülni, ez is motiválhatja őket. Egyébként sem az ideológiai harc vagy a gazdaságpolitikai stratégiaütköztetés a jellemző a dâmbovițai politikára. Az RMDSZ jelezte, a megfelelő költségvetés kialakítása esetén kormányon kívül támogatja az Orban-kabinetet, amely várhatóan első nekifutásként kerül parlamenti szavazásra. Marad tehát a PNL, USR, PMP, PLUS, nem magyar kisebbségek lehetséges koalíciója, a Pro Románia kormányra kerülése nehezen elképzelhető az elkövetkező baloldali átszerveződések miatt.

Idézet
Az elnökválasztás elbukása Dăncilă pártelnökségének végét jelenti nagy valószínűséggel, ami kiújítja a hatalmi harcot a baloldalon belül. Mozgalmas politikai idők elé nézünk, és a Nyugat nem nagyon érti ezt a zűrzavart.

Ha megengednek egy viccet, gondoljunk csak arra, hogy amerikai politikusok gyakran összetévesztik Bukarestet Budapesttel, ráadásul várhatóan most két Orbán nevű kormányfő is lesz.

– Mekkora mozgástere lenne egy ilyen új kormánynak gazdasági és külpolitikai téren? Jobban fogadná Washington és Brüsszel? Ha igen, miért?

– Washington és Brüsszel üdvözölni fogja a kormányváltást, mert a nyugati elköteleződés erősödését várja. Ennek ellenére nem fog növekedni az ország külpolitikai mozgástere, mert ehhez legalább középtávú projektekre van szükség. A vezető ellenzéki párt, a nemzeti liberális PNL csupán szlogenekben fogalmazta meg eddig külpolitikáját, inkább a szélsőnacionalista megnyilvánulásaira összpontosított, lásd Rareș Bogdan PNL-alelnök, EP-tag munkásságát. Mi sem jellemzi jobban a PNL-t, mint az, hogy nem gazdasági, kül- és biztonságpolitikai elveivel próbált érvényesülni, hanem szélsőnacionalista oldalon igyekezett előzni. Ugyanakkor a bukaresti politika nem szenved ideológiai görcsöktől, nem lepődnék meg, ha pl. Rareș Bogdan EU-konform retorikát venne föl, hiszen már bejutott a hatalomba, a PNL pedig nekilátna a hagyományos nyugati egyensúlykereséséhez. Az orosz és kínai reláció nem volt az erőssége a PNL-nek az elmúlt évtizedekben, ami azt jelzi, hogy élesedhet a konfliktus Moldáviában, és problémásabb lesz az infrastruktúra- és energiapolitika.

– Milyen fejlemények várhatók a magyar–román viszonyban? Az, hogy az RMDSZ részt vett a kormánybuktatásban, hozhat pozitív változást, vagy a magyarellenesség mindig hívó szó marad? Mekkora egyáltalán az RMDSZ mozgástere? Mi lehet a jövője?

– A következő ügyvivő jellegű kormány kerülni fogja a magyar témákat – mint azt tette Dacian Cioloș is egyévi regnálása alatt, hiszen nincs stratégiája. A kulisszák mögött a szolgálatok előretörése várható, amelyek a magyar intézmények háttérbe szorítását akarják elérni – lásd a SRI éves publikus jelentéseit, amelyekben az etnikai szeparatizmus, és az „orosz–magyar összefogás” rémképe miatt aggódnak. Az RMDSZ-re szüksége lesz az új kormánynak, még ellenzéki állapotában is a törvénykezési folyamatban (a költségvetés, az ügyészségek, büntető törvénykönyv reformja, a 114-es kormányrendelet lenullázása, az amnesztia ügyeiben), valamint választási szövetségek is köthetőek helyi szinten. A már említett társadalmi mentalitásváltás azt jelenti, hogy a fiatal, nyitottabb generáció kevésbé tekint görcsös ellenségeskedéssel a magyarokra, de kevésbé is ismeri őket. Dan Barna USR-pártelnök szerint a magyar kisebbségi jognak azt kell jelentenie, hogy ugyanazok a törvények érvényesek rájuk, mint a románokra – ami ugye nem egy sokszínű európai gondolat a sokszínű Európa rajongójától. A két ország kitűnő gazdasági kapcsolatai, az RMDSZ partnersége miatt arra számítok, hogy szinten maradnak a kétoldalú kapcsolatok, bár magas szintű találkozó nem valószínű, hogy lesz, de szakértői szinten felújulnak a tárgyalások.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 24., vasárnap

Sokan megsértették a kampánycsendet

Összesen 306 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés az éjszaka folyamán, ezek közül 33 megalapozatlan volt, további 87-et vizsgálnak a hatóságok – jelentette ki vasárnap reggeli sajtótájékoztatóján a belügyminisztérium szóvivője.

Sokan megsértették a kampánycsendet
Sokan megsértették a kampánycsendet
2024. november 24., vasárnap

Sokan megsértették a kampánycsendet

2024. november 24., vasárnap

Nicolae Ciucă és Marcel Ciolacu is már reggel az urnákhoz vonult

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) államelnökjelöltje, Nicolae Ciucă és a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke és államfőjelöltje, Marcel Ciolacu is leadta szavazatát vasárnap reggel.

Nicolae Ciucă és Marcel Ciolacu is már reggel az urnákhoz vonult
2024. november 24., vasárnap

Zajlik az államelnök-választás: elérte a kétmilliót a leadott szavazatok száma

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Zajlik az államelnök-választás: elérte a kétmilliót a leadott szavazatok száma
2024. november 23., szombat

Ilyen lett a megújult dévai vár

Négy év szünetet követően májustól újra látogatható a dévai vár. Az impozáns dél-nyugati erődítmény falait megerősítették, színpad és látogatóközpont ad helyet a kulturális eseményeknek, tágasabb felvonó röpíti a hegyre a látogatókat.

Ilyen lett a megújult dévai vár
Ilyen lett a megújult dévai vár
2024. november 23., szombat

Ilyen lett a megújult dévai vár

2024. november 23., szombat

Vasárnapig kampánycsend van

Szombaton 7 órakor véget ért az államelnök-választás első fordulójának kampányidőszaka.

Vasárnapig kampánycsend van
Vasárnapig kampánycsend van
2024. november 23., szombat

Vasárnapig kampánycsend van

2024. november 22., péntek

Az egyik jelölt már szavazott az elnökválasztáson

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és államfőjelöltje, George Simion pénteken a Románia római főkonzulátusán kialakított szavazóhelyiségben szavazott az elnökválasztás első fordulójában.

Az egyik jelölt már szavazott az elnökválasztáson
2024. november 22., péntek

Több tízezer háztartásban nincs villany, pedig a hatóságokat „ezúttal nem lepte meg a tél”

Péntek délután 144 település összesen 29 463 háztartásában szünetelt az áramszolgáltatás, jelenleg 241 helyszínen zajlik az üzemzavarok elhárítása a télies időben – tájékoztatott Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.

Több tízezer háztartásban nincs villany, pedig a hatóságokat „ezúttal nem lepte meg a tél”
2024. november 22., péntek

Erdélyi infrastrukturális beruházások is szerepelnek az állami finanszírozású projektek között

Nyilvánosságra hozta a kormány a prioritást élvező közmunkálatok listáját: zömében közúti és vasúti – Erdélyt is érintő – infrastrukturális fejlesztésekről van szó, de 13 sportlétesítmény építése is bekerült a lajstromba.

Erdélyi infrastrukturális beruházások is szerepelnek az állami finanszírozású projektek között
2024. november 22., péntek

George Simion és Elena Lasconi fej-fej mellett áll a második helyért zajló küzdelemben egy felmérés szerint

George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke fej-fej mellett áll az elnökválasztás második fordulójába jutást jelentő második helyért zajló küzdelemben egy friss felmérés szerint.

George Simion és Elena Lasconi fej-fej mellett áll a második helyért zajló küzdelemben egy felmérés szerint
2024. november 22., péntek

Tizenhárom megye húsz településén okozott károkat a rossz idő

Tizenhárom megye összesen 20 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában.

Tizenhárom megye húsz településén okozott károkat a rossz idő