Klaus Iohannis lemondott a magyar és német polgártársak anyanyelvükön történő köszöntéséről (archív felvétel)
Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis szombaton üzenetet fogalmazott meg a nyugati kereszténység húsvéti ünnepe alkalmából.
2024. március 30., 14:122024. március 30., 14:12
2024. március 30., 14:502024. március 30., 14:50
Ebben az államfő békét, egészséget és örömöt kívánt a romániai római katolikus, református, unitárius és evangélikus híveknek. „A küzdelmeink és megpróbáltatásaink közben a húsvét lehetőséget ad az együttlétre a szeretteinkkel, és emlékeztet bennünket arra, hogy az isteni szeretet és hatalom mindig velünk van. A szolidaritás és az együttérzés szellemében fordítsuk gondolatainkat és imáinkat a szenvedők felé, felajánlva nekik a remény fénysugarát és a hit vigasztalását. Soha nem szabad elfelejtenünk: a legnagyobb erőnk abban a rendkívüli képességünkben rejlik, hogy gondoskodunk egymásról és a rászorulók mellé állunk” – idézte az Agerpres szerint az államfőt az elnöki hivatal szombati közleménye.
Pedig az államfő korábban nemcsak írásban, hanem esetenként videóban, élőszóban is „kellemes húsvéti ünnepeket” kívánt. Például 2021-ben, a hírhedt, „Ionopot chivanoc PSD” kezdetű 2020-as, magyarellenes kirohanása utáni első húsvéti üzenetének végén is megszólalt magyarul.
Szükségünk van arra a hitre és reménységre, amelyet a feltámadás fénye nyújt nekünk – fogalmazott a román államfő húsvéti üzenetében, amelynek végén magyarul is megszólalt.
Egy évvel később, 2022-ben már csak szöveges formátumú üdvözletet küldött, amelynek végén ugyanakkor megjelent a „Cristos a înviat! Kellemes Húsvéti Ünnepeket! Frohe Ostern!” üzenet. Tavaly hasonlóképpen járt el Iohannis, aki német származású evangélikusként – római katolikus román feleségével – a magyar keresztények zömével együtt, most ünnepli a húsvétot.
Idén azonban – a választási szuperévben – már „kikopott” a jókívánságok végéről a magyar és a német üdvözlet. Mint ismeretes, Klaus Iohannis utolsó mandátumát tölti Románia államfőjeként. A négy évvel ezelőtti „örök ellenség”, „vörös pestis”, azaz a Szociáldemokrata Párt (PSD) – amellyel az államfő volt alakulata, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ma már koalíciót alkotva együtt kormányoz – által adott miniszterelnök, Marcel Ciolacu, illetve a PNL elnöke, Nicolae Ciucă Facebook-oldalán szombat kora délutánig nem jelent meg üzenet a húsvétot most ünneplők számára.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!