Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Bár számos beteg válik orvosi műhibák áldozatává a romániai kórházakban, sok esetben szőnyeg alá söprik a súlyos problémákat, és csak a nagyon súlyos esetek járnak valóban felelősségre vonással és egyéb következményekkel.
2024. október 01., 19:532024. október 01., 19:53
A romániai kórházakban „papíron” nem léteznek orvosi műhibák, és nem azért, mert nem történnek meg, hanem mert nem jelentik őket.
Az orvosok félnek, ezért rejtegetik az effajta eseteket, a rendszerre nagymértékben jellemző a bürokrácia, és senki sem beszél a valódi problémáról: minden orvosi hibát jelenteni és elemezni kell, hogy ne fordulhasson elő újra. A digi24.ro annak járt utána, hogy miben gyökerezik az orvosi hibák elhallgatásának gyakorlata, valamint hogy más országok az orvosi műhibák jelentését szabványos gyakorlattá tették.
A témafelvetést egy, a közvéleményt felháborító, 2023 augusztusában történt haláleset is indokolttá teszi:
Alexandra esete megrázta a közvéleményt, és vizsgálatok láncolatát indította el. A fiatal nő hasi fájdalmakkal érkezett a szülészetre, a halottkémi jelentésből kiderült, hogy a magzat halála által okozott általános fertőzésben halt meg. Az ügy azzal végződött, hogy a kórházat megbírságolták, az igazgatót leváltották, az ügyeletes orvost pedig több hónapra felfüggesztették, és büntetőeljárás indult ellene. De még több mint egy évvel a tragédia után sem tisztázódott, hogy valójában mi történt. Ez példázza, hogy miként kezeli az egészségügyi rendszer az orvosi gondatlanságot, hibát. A digi24.ro-nak nyilatkozó Dr. Beatrice Mahler tüdőgyógyász főorvos, a bukaresti Marius Nasta Intézet vezetője elmondta,
Az elmúlt 30 évben Romániában hallgatólagosan kialakult egy olyan rendszer, amely figyelmen kívül hagyja az orvosi hibákat. Ennek számos oka van: a szankcióktól való félelem, az orvosok, ápolók vagy vezetők védelme és nem mellékesen a jelentés nehézkes módja. Csak egyetlen intézmény van, ahol a kórházak jelenthetik a hibákat, és csak önkéntesen: az országos egészségügyi minőségmenedzsment-hatóság (ANMCS), amely csak központosít, de nem elemez.
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
„Nem hiszem, hogy komolyan elemzik ezeket az eseteket, úgy gondolom, hogy az ANMCS-nek át kell szerveznie magát, meg kell változtatnia a filozófiáját” – jelentette ki Coriu. A Román Egészségügyi Megfigyelőközpont (ORS) közvetlenül a világjárvány után készített tanulmánya szerint
A helyzet változott, de nem sokat. Cristian Ungureanu az ANMCS részéről azt nyilatkozta, hogy egész évben 4500 nemkívánatos esemény történt. „Sajnos jelenleg a dolgok nagyon-nagyon rendezetlenek. A gondolkodásmód megváltoztatásáról van szó...
Jelenleg Romániában csak a betegre nézve súlyos következménnyel járó orvosi hibákat, a hivatalosan „nemkívánatos eseményeknek” nevezett eseteket jelentik. Orvosi hiba azonban az egészségügyi ellátási folyamat során bármikor előfordulhat. A portál megszólaltatott egy pácienst, akit egy hét alatt számos intézményhez küldözgettek az orvosok.
„Ahhoz, hogy ilyen statisztikákat készítsünk, szabályozott informatikai rendszerekre van szükségünk. Dolgozunk rajta, több mint 20 éve létezik erre vonatkozó személyzeti szabályzat” – mondta a tárcavezető. Radu Gănescu, a romániai krónikus betegek szervezetei szövetségének (COPAC) elnöke kifejtette, Romániában még mindig vannak olyan kórházak, amelyek nem rendelkeznek modern felszereléssel, valamint olyan vizsgálati módszerekkel, amelyek segítenének a korai diagnózis felállításában.
Más európai országokban teljesen másképpen állnak hozzá a műhibákhoz. Az Egyesült Királyságban például a hibabejelentés általános gyakorlat, nem pedig kivétel. A hibákat részletesen elemzik, és a betegeket átlátható módon tájékoztatják a történtekről. Radu Mihai endokrinológus, aki az Oxfordi Egyetemi Kórházban dolgozik, elmondta, ott elfogadják, hogy léteznek orvosi hibák, „senkinek nem kerül a feje guillotine alá”, mert megtörtént a tévedés.
A kórháznak tájékoztatnia kell a beteget, ha hiba történt” – mondta az Oxfordban dolgozó szakember. Példaként említette, hogy nemrégiben egy beteg túl sokáig várt egy műtétre, mert valamilyen számítógépes és adminisztratív okból a neve eltűnt az egyik listáról, és egy másikra került. „Az, hogy ki cserélt ki egy nevet egy Excel táblázatban egyik oldalról a másikra, talán soha nem tudjuk meg, de a késedelem elfogadhatatlan volt” – mondta Radu Mihai.
Az Egyesült Államokban a kórházakban külön bizottságok vizsgálnak ki minden bejelentett orvosi hibát. Hiba esetén a betegeknek hivatalos bocsánatkérés, kártérítés és helyreállító terv jár. Ehhez képest Romániában az orvosok félnek beszélni, a betegek pedig a sötétben tapogatóznak.
Házi őrizetbe helyezték azt az orvost, aki a gyanú szerint operáció közben egy nő hasüregében hagyott egy kötszerdarabott, ami vérmérgezéshez és a nő halálához vezetett – közölte pénteken a Dâmbovița megyei rendőrség.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
szóljon hozzá!