Nem elég hazafi? A jelenleg ügyivő államfő Ilie Bolojan 2019-ben Iuliu Maniu szobrának nagyváradi leleplezésekor, itt még polgármesterként
Fotó: Nagyváradi polgármesteri hivatal
Soros György embereként, ugyanakkor túlságosan „magyarbarátként” láttatja a román sajtó egy része a májusi választásokig ügyvivő államelnöki tisztséget betöltő Ilie Bolojant. Sokan kész tényként tálalják, hogy a bihari politikus megpályázza az államfői tisztséget.
2025. február 16., 16:392025. február 16., 16:39
Össztüzet zúdítanak bizonyos román sajtóorgánumok és véleményformálók Ilie Bolojanra azóta, hogy a tavaly decemberi parlamenti választást követően Bukarestbe szólította a nagypolitika. A Bihar megyei önkormányzat volt elnöke Nicolae Ciucának, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének az államfőválasztáson történt leszereplése után az alakulat ügyvivő vezetője lett, a december elsejei parlamenti megmérettetésen szenátori mandátumot szerzett, majd megválasztották a kétkamarás parlament felsőházának elnökévé.
A román sajtó egy része határozottan állítja, hogy a PNL, a Szociáldemokrata Párt (PSD), az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciója alkotta kormánykoalíció nem Crin Antonescut, hanem magát Bolojant fogja indítani a legfőbb közjogi méltóságért zajló versenyben. A büntetőügyei miatt az országból még 2016-ban Szerbiába szökött egykori PSD-s képviselő tulajdonában lévő România TV, valamint a szélsőségesen nacionalista, légionárius eszméket hirdető Călin Georgescut nyíltan támogató, őt „megválasztott elnöknek” tituláló Realitatea TV a magyar származású Soros György amerikai milliárdos romániai hálózata egyik illusztris tagjának tekinti Bolojant.
Négy román és két magyar személyiségnek állít szobrot a közeljövőben a városban Nagyvárad önkormányzata.
Mindezt annak alapján állítják, hogy a liberális politikus az Orbán Viktor irányította magyar kormány és a Közép-európai Egyetem (CEU) között 2017-ben kirobbant konfliktus idején, még Nagyvárad polgármesterként úgy foglalt állást, hogy a bihari megyeszékhely szívesen otthont adna a felsőoktatási intézménynek. (A Soros György működtette egyetem azóta kisebb kurzusokat kivéve Bécsben működik). Bolojanról egyébként köztudott, hogy jó kapcsolatot ápol Maia Sanduval, a Moldovai Köztársaság második mandátumát töltő elnökével, aki 2023 januárjában nem hivatalos látogatást tett Nagyváradon. Mivel Sandu chișinăui politikai ellenfelei a moldovai államfőt is Soros emberének tekintik, a bukaresti média szerint mindez ugyancsak „bizonyítja”, hogy Bolojan a Soros-hálózathoz tartozik.
„Polgármesterként visszatetette a nagyváradi városházára a magyar sast. Ilie Bolojannak el kell döntenie, hogy románnak vagy magyarnak tekinti magát” – méltatlankodott a napokban a România TV műsorában Răzvan Savaliuc újságíró. Aki román nacionalista politikusokhoz hasonlóan élesen kifogásolja, hogy polgármesterként Bolojan jóváhagyta, hogy 2019 és 2021 közötti felújítása során visszakerüljön a váradi városháza homlokzatára az 1944-ben eltűnt turulmadár másolata. (A magyarok szent madarának visszahelyezése nem szerepelt a felújítási tervekben, de Bolojan elfogadta egykori tanácsadója, Zatykó Gyula néppárti politikus javaslatát).
A Holnap irodalmi társaság meghatározó alakjait ábrázoló szoborcsoportot 2012-ben avatta fel Ilie Bolojan akkori polgármester és egykori helyettese, Biró Rozália
Fotó: Bihari Napló
Számos román portál (Puterea, Activenews, Napocanews) bő teret szentel Andrei Dîrlău szenátor, a szélsőségesen nacionalista, magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) politikusa álláspontjának, amelyben gyakorlatilag hazaárulással vádolja Ilie Bolojant amiatt, hogy 2008 és 2020 között betöltött polgármesteri mandátuma idején megannyi magyar személyiségnek emeltek szobrot a Körös-parti városban. A városalapító Szent László királyt, Rhédey Lajos császári és királyi kamarást, főispánt, ifj. Rimanóczy Kálmán építészt mind románellenesként állítják be, de ugyancsak kifogásolják, hogy a Bolojan-éra alatt állítottak köztéri szobrot Czárán Gyula természetjárónak, szoborcsoportot a Holnaposoknak, és a központi Körös-híd felvette a Szent László nevet.
Mindemellett nem tartják elegendőnek, hogy a Bolojan-korszak idején szobrot kapott Nagyváradon többek között Iuliu Maniu egykori román kormányfő, az Erdély elcsatolását kimondó 1918. december elsejei gyulafehérvári román nagygyűlés szervezője, a nagyromán egyesülés miniszterelnökének tekintett I. C. Brătianu, továbbá Roman Ciorogariu ortodox és Radu Demetriu görögkatolikus nagyváradi püspök.
Az is közös a Bolojan román hazafiságát megkérdőjelező, az ügyvivő államfői tisztséget betöltő politikust „magyarbérencként” feltüntető bírálatokban, hogy szerintük az egykori polgármester és megyei tanácselnök az RMDSZ befolyása nyomán tett engedményeket a magyaroknak, holott köztudott, hogy Ilie Bolojan konfliktusos viszonyt ápolt az RMDSZ-szel. A PNL és a szövetség közötti hűvös viszony miatt a megyeszékhelynek 2016 óta nincs magyar alpolgármestere, ugyanakkor Bolojan (majd utódja, Florin Birta) polgármesterként és megyei tanácselnökként az Erdélyi Magyar Néppárt (későbbi EMSZ) politikusait foglalkoztatta tanácsadóként.
Szerdától mintegy három hónapig Ilie Bolojan Románia ügyvivő államfője, miután Klaus Iohannis délben átadta neki az elnöki mandátumot.
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.
A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.
A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.
Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.
Megkezdte a három ellenzéki párt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését, miután a kormány hétfőn felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedéseket.&
Alapfokon tizenhárom év három hónap szabadságvesztésre, valamint az áldozatoknak százezer eurónyi kártérítés kifizetésére ítélte kiskorú elleni nemi erőszak miatt az ügyben eljáró bíróság a „zsenimentorként” ismert férfit, Kristóf Lajost.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) toronymagasan vezet a pártok támogatottsági versenyében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Juhászra támadt a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen – közölte hétfőn a katasztrófavédelem.
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
2 hozzászólás