Kötelező részvétel. Rendszeresek voltak a diktátort dicsőítő felvonulások
Fotó: A Nagy Imre Általános Iskola diákjainak gyűjtése
Valóságos divatját éli manapság a kommunizmus iránti nosztalgia, még azok körében is mintha megszépült volna az elnyomó rendszer, akik hosszú ideig voltak elszenvedői a nélkülözésnek és a rettegésnek. Sokan attól sem riadnak vissza, hogy kijelentsék: „jobb volt Ceaușescu idején”, felmérések szerint a romániai lakosság nagyjából fele gondolja így. Ilyen kontextusban nem meglepő, hogy a kommunizmus bűneit kutató intézet bejelentette, elkészíti a kommunista nosztalgia barométerét, amelynek eredményeit felhasználva próbálnak tenni az ellen, hogy a mai fiatalok percepciójában pozitívumként éljen a kommunista ideológia.
2023. január 26., 16:212023. január 26., 16:21
2023. január 26., 20:202023. január 26., 20:20
A Kommunizmus Bűneit Kutató és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) február elsejétől elindítja a kommunista nosztalgia barométerét, amelynek célja, hogy monitorozza a rendszerváltás előtti időkben történteket relativizáló, azokat pozitív fényben feltűntető megnyilvánulásokat. Az intézet csütörtöki közleménye szerint
Éves jelentések látnak majd napvilágot, amely alapot képez majd a középiskolás diákoknak – és nem csak – szánt felvilágosító kampányhoz.
Az IICCMER ugyanis az elmúlt időben azt tapasztalta, hogy a közbeszédben megjelentek olyan hangok, amelyek relativizálják a romániai kommunista éra gyilkos voltát, és a gazdasági, kulturális és politikai „virágzás” korszakaként beszélnek azokról az évtizedekről, főként arról az időszakról, amikor Nicolae Ceauşescu állt az ország élén.
Az intézet szerint éppen ezért sürgősen szükség van egy, a kommunizmus bűneire fókuszáló oktatási-nevelési országos programra.
Megmutatnák a mai diákoknak, milyen is volt valójában a kommunizmus Romániában
Fotó: Csíki Székely Múzeum
Daniel Şandru, az IICCMER ügyvezető elnöke hangsúlyozta, nem egyfaja gondolatrendőrséget akarnak, és nem is a szólásszabadság korlátozása a céljuk, hanem oktatási eszközöket és érveket akarnak biztosítani a kommunizmus bűneinek széles körű megismertetéséhez. „Az IICCMER célja nem az, hogy kiltalálja a demokrácia feltételezett ellenségeit, hanem az, hogy megértse, honnan jönnek és hogyan nyilvánulnak meg azok a veszélyek, amelyek rá leselkednek. Ez a projekt nem lehet a kommunizmus »elítélése«, mivel az intézetnek nincsen ehhez felhatalmazása, sem eszközei.
– húzta alá Daniel Şandru.
A kommüniké kitért arra is, hogy Oroszországban és Fehéroroszországban is a szórakoztatóipar hatékony hozzájárulásával, a „szovjet hősi érát” népszerűsítő filmekkel, tévéműsorokkal és fesztiválokkal ültettek el egy hamis, pozitív képet a kommunizmusról a kollektív emlékezetben. Talán nem véletlenül jelentette be a bukaresti intézet a programot éppen csütörtökön, a román kommunista diktátor – 105. – születésnapján, amikor tucatnyi nosztalgiázó látogatott ki Nicolae Ceaușescu sírjához Bukarestben, gyertyát gyújtva, visszasírva a Kondukátort és a „régi szép időket”.
Az európai uniós helyreállítási alapok felhasználásával hoznak létre holokausztmúzeumot Bukarestben, illetve alakítják ki a kommunizmus áldozatai előtt tisztelgő börtönmúzeumot a Buzău megyei Râmnicu Săraton.
Annak apropóján, hogy az elmúlt időszakban valóságos divattá vált a „régi szép idők” visszasírása, Nicolae Ceaușescu diktátor dicsérete, a Wall-street.ro gazdasági portál elemzésben hasonlította össze a mai időket az akkoriakkal, így bizonyítva, hogy biza nem volt jobb élet akkor, sőt.
Csak sor és más semmi. Sokszor órákig kellett sorban állni a legalapvetőbb élelmiszerekért is
Fotó: Archív
Az elemzés készítői több gazdasági paraméter mentén hasonlították össze a két kort. Megvizsgálták egyebek mellett a hazai összterméket (GDP). Az OECD becslései – amelyekben az úgynevezett nemzetközi dollárt használják, amelynek vásárlóereje pontosan ugyanannyi, mint adott időben az Amerikai Egyesült Államokbéli dolláré, tehát tulajdonképpen amerikai dollár vásárlóerő-paritáson átszámítva – szerint 1989-ben Romániában az egy főre jutó GDP 3941 dollár volt, a kommunista idők csúcsát pedig 1986-ban érte el, akkor 4200 dollár volt. Ehhez képest – szintén az OECD adatai szerint – 2020-ban megközelítette a 32 000 dollárt.
De az ENSZ – amely más módszerrel számol – adatai szerint is 1989-ben 2482 dollár volt az egy főre eső román GDP, 2021-ben pedig közel 14 700 dollár. A Világbank eközben úgy számol, hogy a forradalom évében 1818 dollár volt ez a szint, 2021-ben pedig csaknem 14 900 dollár.
A Világbank adatai szerint Bulgáriában – amely ország manapság rendre Románia mögött van a gazdasági rangsorokban – 2366 dollár volt az egy főre eső GDP, a Szovjetunióban pedig 3400 dollár.
Mindössze pár konzerv volt a legtöbbször a boltok kínálata a rendszerváltás előtti évtizedekben
Fotó: Fanatik.ro
Az elemzés szerint még ha a Ceaușescu-éra egyébként is feltuningolt jelentéseit is vesszük összehasonlítási alapul, akkor sem igaz az állítás. Példaként a búzatermést említik, amely az 1980-as években a jelentésekben hektáronként átlagosan 4 tonna, ám még Ceaușescu is inkább csak 3 tonnát mondott, a miniszterek pedig inkább 1,5–2,5 tonna felé hajlottak. Ehhez képest 2022-ben – amely amúgy mezőgazdasági szempontból nem volt egy túl jó év – hektáronként 5 tonna búzát takarítottak be, 2018-ban pedig ez a mennyiség elérte a 7,6 tonnát is.
Bezzeg akkor mindenkinek volt munkája, és meg is fizették – halljuk gyakran a kommunizmus után nosztalgiázóktól. De hogy ez mennyire nem igaz, arra az 1987-es brassói események világítanak rá a legjobban: a traktorgyárból 2500 alkalmazottat, a teherautókat gyártó Steagul Roşu üzemből pedig 3000 munkást bocsátottak el, és mivel nem sikerült teljesíteniük „a tervet”, sok munkavállalónak tartottak vissza bizonyos összegeket a fizetéséből, olyan is akadt, aki végül mindössze egy lejjel ment haza a fizetésnapon.
Eközben a hivatalos adatok szerint Romániában több mint félmillió áldozatot követelt a négy és fél évtizedes kommunista diktatúra. A kommunizmus bűneinek dokumentálására 2009-ben létrehozott IICCMER egyik legnagyobb visszhangot kiváltó kezdeményezése a még életben talált – „kommunista pribékeknek” nevezett – egykori börtönőrök és munkatábor-parancsnokok büntetőjogi felelősségre vonása volt. Közülük kettőnek az ügyében született jogerős, 20–20 év szabadságvesztésről szóló, elmarasztaló ítélet, mindkét elítélt néhány évi raboskodás után börtönben halt meg.
A Kommunizmus Bűneit Kutató és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) szerdán közölte, hogy az utóbbi öt évben 2207 olyan gyermek halálát tárta fel.
Nagyon fontos hiányt pótol az Egyesült Államokban a Kommunizmus Áldozatainak Emlékalapítványa, hiszen emlékezteti a felnövekvő generációkat arra itt is, hogy mi történt sok-sok évtizeddel ezelőtt – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan a pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Romániának továbbra is fontos célkitűzése az ország felvétele az amerikai vízummentességi programba.
Ilie Bolojan miniszterelnök a pénteki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) alulfinanszírozottsága jelentős probléma.
Ilie Bolojan pénteken kijelentette, hogy a jövő hétig a kormány leltárba veszi az összes állami vállalatot és a fennhatósága alá tartozó hatóságot, a költségvetéseik jóváhagyását pedig feltételekhez fogják kötni.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken a kormányülést követő sajtótájékoztatón kijelentette, minden valószínűség szerint a kétkulcsos áfa bevezetése mellett dönt a kabinet. Bolojan szerint lehetséges az alkohol vagy az üzemanyag jövedéki adójának növelése is.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy a kormány új ösztöndíjrendszer bevezetésére készül, miután az utóbbi években jelentősen megnőttek az erre fordított állami kiadások. A jelenlegi rendszer fenntarthatatlanná vált a kormányfő szerint.
Kormányalkalmazottak tüntettek pénteken a Victoria-palota előtt a Bolojan-kabinet tervezett intézkedései, például az ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékok korlátozása ellen.
A romániaiak több mint háromnegyede – hetvenhat százaléka – a mesterséges intelligenciát (MI) gazdasági és társadalmi lehetőségként értékeli.
A főügyészség pénteken úgy döntött, hogy hivatalos formára emeli a büntetőeljárás során Călin Georgescu gyanúsított besorolását.
Daniel David oktatási miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a tanulók és az egyetemi hallgatók ösztöndíjalapja idén „elkerülhetetlenül” kisebb lesz, mint 2024-ben.
Románia egy ambiciózus, mesterséges intelligenciára fókuszáló projekt révén kíván az Európai Unió digitális élvonalába kerülni.
Látogatottsági adatok
8 hozzászólás